Hallgatói otthon: Egy kompromisszumokkal teli stílusváltás története

Szerző: Szabó Eszter

2025.06.25.

Milyen kérdések merülnek fel, amikor egy házaspárnak jelentősen eltér az ízlése az otthonuk kialakításánál? Hogyan lehet összhangba hozni a különböző preferenciákat? Ki miben enged, miben nem? Meg lehet-e úszni a harcokat, nagy veszekedéseket? Mekkora kompromisszumkészségre van szükség mindkettőjük részéről? Hogyan lesz olyan a végeredmény, amiben egyformán otthonosan érzik magukat? Mikor állítja meg a józan ész a költségek elszállását? Ezekre a sokak számára ismerős kérdésekre kaphatunk választ Juditék történetéből.

Judit az üzleti világból érkezett, tanácsadással és üzletfejlesztéssel foglalkozott. Az Otthonkommandó kurzusait hallgatva kezdte komolyabban beleásni magát a lakberendezésbe, ami aztán – ahogy több hallgatónk esetében is –, ha nem is teljes, de részleges szakmaváltást hozott az életébe. Kezdetben barátoknak tervezett lakásokat, aztán jelentkezett a Küber Bútorhoz konyhatervezőnek. Nem sokkal később a vállalkozás vezetője, Gergő a szakmai múltja miatt maga mellé hívta a céget vezetni.

„Eredetileg az volt a célom, hogy coachingból éljek, a konyhatervezéssel pedig kiéljem a kreatívabb énemet és kézzelfoghatóbbá tegyem a munkám eredményét. Gyakorlatilag volt egy fizetett hobbim, de mióta a Kübrl ügyvezető-helyettese lettem, sajnos már nincs időm rá.”

A történet úgy kezdődött, hogy 8 éve egy nagyvállalat íróasztalánál ülve Judit azon gondolkodott, hogyan tovább. Elérte a karrierjében, amire vágyott, de már nem elégítette ki. Tudta, hogy olyannal akar foglalkozni végre, ami igazán érdekli, nem csak az egzisztenciáját építeni. Két irány rajzolódott ki, a coaching és a lakberendezés. Végül az előbbi tanulása mellett döntött, a lakberendezés megmaradt hobbinak, de azért ezen a területen is képezte magát, külföldi előadásokat hallgatott, szakmai cikkeket olvasgatott.„Mire a kisfiam világra jött, már megszereztem a nemzetközi coaching minősítést, és pár hónapos korában felmerült bennem, hogy szívesen tanulnék olyasmit, amit babázás közben tudok hallgatni. Egy szintén gyesen lévő, épp lakásfelújítás közepén járó kolléganőm talált rá Dittára. Együtt kezdtük el a kurzusokat, és végül szinte az összeset megvettük. Így az otthonunk átalakítása során már rendelkeztem a szükséges tudással.”

Vizuális tuning és finomhangolás

Judit férjével és négyéves kisfiával Dunakeszin él. 2017-ben vették az eredetileg Kádár-kocka típusú házat, amelynek csak a falai álltak, azon túl mindent ő alakított ki benne. A tanfolyamokon szerzett ismeretek hatására azonban elkezdte meglátni a hibákat, és összeállt benne a kép, hogyan tudja az új családja igényeinek megfelelően átformálni. Az volt a tervük, hogy bővítik a házat, de a kivitelezőtől olyan irreális ajánlatot kaptak, hogy úgy döntöttek, nem kezdenek bele. Végül csak a stílust frissítették és egy minimális változtatással létrehozták azokat a tereket, amelyekre funkcionálisan szükségük volt úgy, hogy akkoriban mindketten itthon dolgoztak és megszületett a gyermekük.Kívülről is alakítottak egy picit vizuálisan a házon, mert ez a sárga falas, terrakotta cserepes „magyar mediterrán” vonal nem annyira jött be Juditéknak. Leszedették a díszkőborítást és átszíneztették a falat. Ez volt a legköltséghatékonyabb dizájnfrissítés.Egy korábban kihasználatlan szobát kettéválasztottak a földszinten. Az egyik felébe leköltöztették az emeleti gardróbot, a másikból egy otthoni munkára is alkalmas vendégszoba lett, ahol tévézni is szoktak. A fenti gardróbból pedig egy dolgozószobát alakítottak ki.

Az átalakítás leginkább finomhangolásokról állt, Judit ízlése is változott a tanfolyamok hatására, megtalálta a személyiségéhez leginkább passzoló részleteket. Korábban is szerette az élénk színeket, a geometrikus formákat, de nem tudta, hogy hozza be jól az otthonukba.

„Bár most is visszafogottan használtam az erősebb színeket, nagy menet volt a férjemmel például a kék kanapé kérdése. Onnan indultunk, hogy legyen minden barna meg fa, de igazából nehéz volt megfogalmaznia, hogy konkrétan mi az, ami tetszik neki. Sokat meséltem a kurzusokban hallottakról, ami számára is segített tisztázni, hogy mi az pontosan, amit ő szeret. A stíluskurzus után már tudtam úgy kérdezni tőle, hogy összeálljon bennem, milyen környezetben érezné jól magát. Ez a letisztult, funkcionális skandináv vonal, ami a szöges ellentéte az én ízlésemnek. Így aztán hiába vagyok én nagy art deco rajongó, kevés teret tudtam adni ennek a stílusnak az otthonunkban.”

Kompromisszumként az eklektika lett az ő esetükben is a megoldás. Judit egyébként sem kedveli a túlságosan egy stílusban tartott enteriőröket, inkább a formák, lámpák esetében törekedett az art decot behozni a térbe, annak is a modernebb verzióját.

„Igazat adtam a férjemnek, hogy az a melegség, amiben ő szeretne élni, nincs meg az art deconak abban a vonalában, amit én kedvelek. Annak ellenére, hogy különbözik az ízlésünk, nagyon jó volt vele együtt tervezni, mert volt benne rugalmasság, nem vetette el azonnal, ha nem tetszett neki valami. Sok mindent mutattam neki a Pinteresten, egy olyan tágabb palettát, amiben az én ízlésem is megjelent, de kerestem az övét is, és mindenben együtt döntöttünk.”Juditnak szemléletváltásra volt szüksége a formák, anyagok, textúrák mixelésével kapcsolatban is. Mivel a szülei mérnökök, hozott otthonról némi merev hozzáállást a stílusok keveréséről, amit a tanfolyamon tanultakon túl a férje nagyon ellentétes ízlésének integrálása szintén segített oldani. Így került a nappaliba a marokkói bőrpuff. Meleg színű, természetes anyagú, személyes tárgy, amiben felfedezhető a geometriai vonal, amit annyira kedvel Judit, és érdekesen megtöri az alapvetően modern nappali látványát. A színátmenetes zöld leveles tapéta is meghatározó látványelem. Judit mindenképpen szeretett volna tapétát a korábbi lila fal helyére. Látott egy posztot az otthonkommandó csoportban egy banánleveles dizájntapétáról, amibe azonnal beleszeretett, azonban a férjének nem tetszett. Ez a letisztultabb, stilizált változat lett a kompromisszumos megoldás. A mellette lévő falszakaszon lévő falécekből álló panel a fürdőszobában szintén megjelenik dekorációs elemként.A régi étkezőasztalba azonnal beleszeretett Judit, amikor meglátta a Marketpalce-en. Akkor még a házbővítésen gondolkodtak, és tudta, hogy kicsi lesz a bővítés után, de mindenképpen meg akarta szerezni. Ebben a térben éppen jó a mérete, és kinyitható, ami jól jön, ha vendégek érkeznek hozzájuk.A konyhájuk régi, Judit még a kurzusok elvégzése és a Kübernél megszerzett konyhatervezői tapasztalata előtt tervezte. A sziget a konyha felé fiókos, az étkező felé pedig egy borhűtőt is kialakítottak benne.
„Tudtam, hogy minimumra kell venni a konyhát ahhoz, hogy az étkezőnek és a nappalinak legyen hely ebben a többfunkciós helyiségben. Abban is biztos voltam, hogy szeretnék egy bárpultos részt, ahova oda lehet ülni. Igaz, hogy némiképp a tágasság rovására megy, de rengeteget használjuk. Itt reggelizünk és a vendégeink is szívesen telepednek ide.”Érdekes, hogy az lett a kedvenc helyük a házban, amit korábban a legkevésbé szerettek. A kettéosztott szürke, rideg, hideg helyiségből lett ez az erőteljes zöld falú, hangulatos, több funkciót betöltő szoba, az extra tapétázott plafonnal, ami jól tükrözi Judit saját stílusát. Bár a férje eleinte nem tudta elképzelni, hogy érezné magát egy ilyen extrább színvilágú enteriőrben, végül teret adott a felesége ízlésének, és nem bánta meg. Az eredetileg is sötét helyiségbe bátran választottak mély falszínt, ezzel erősítve a kuckós jelleget. Mivel az emeleti dolgozót az ergonomiai szempontokat szem előtt tartva rendezték be – két monitorral, állítható asztallal, kényelmes irodai székkel –, a lenti íróasztalhoz csak akkor ül le valamelyikük, ha épp mindketten otthon dolgoznak.A gyerekszoba átalakítás előtt áll, a most négyéves fiuk már kinőtt a babakorból, itt az ideje, hogy a változó igényeihez igazítsák a birodalmát. Judit a fazekasságáról híres Nádudvarról származik. Régóta szeretett volna egy fekete kerámiát onnan, de teljesen stílusidegen volt az otthonuktól. Sokat ötleteltek a férjével, hogy mi passzolna hozzájuk, aztán talált egy képet, ami alapján egy helyi fazekas elkészítette ezt a fekete padlóvázát. Ez lett az egyik kedvenc tárgya. „Nem vagyok nagy lokálpatrióta, de fontosak a gyökereim. A falon lévő két szélső kép Nádudvar és Szirmabesenyő térképe, ahonnan a férjem származik. Mindkettőn be van jelölve a szülőházunk. A középsőn egy írógép van, ami azt szimbolizálja, hogy ott kezdtük el írni a saját történetünket.”A ’30-as évekből való, magyar art deco tükör a falon Judit nagymamájáé volt. A kurzusokat hallgatva, megkérte a szüleit, hogy keressenek pár régi darabot a nagymama dolgai között, akik így találtak rá erre a tükörre. Főként sárgaréz tárgyakat szeretett volna behozni, ezért először arra gondolt, hogy átfesti, de ahogy megérkezett a whisky színű kanapé, azonnal megtalálta a helyét a bronz színű darab. Először csak azért akasztotta a falon lévő szögre a tükröt, hogy ne legyen útban. Aztán látta, hogy mennyire jól mutat a kanapéval.A gardróbszobát Judit már a Tárolástan kurzus alapján, nagyon tudatosan és átgondoltan alakította ki. Szembetűnőek a látványos fogantyúk, aminek a beszerzése szintén nagy meccs volt a férjével, mert nagyobb tétel volt a költségvetésben és ő nem akart ennyit költeni rá. Ám a felesége mindenképpen szerette volna feldobni ezt a hosszú, cső alakú helyiséget, így végül beadta a derekát. Utólag ő is belátta, hogy mennyire elegánssá teszi a selyemfényű, világosszürke frontokkal rendelkező gardróbszekrényeket a dekoratív kiegészítő. Mivel nem volt elég tárolójuk, a vécében is tervezett Judit egy beépítést.A fürdőszobában lévő komód, amitől kellemesen szobaszerűnek tűnik ez a helyiség, valójában egy szennyestartó, kihúzható ruhaszárítóval.A mosdóval egybeépített ülőke még akkor készült, amikor úgy volt, hogy a földszinti fürdőszobában lesz kád, és szerettek volna fürdés közben beszélgetni a párjával. De kiderült, hogy be kell tenni ide a vécét, így nem fért el a kád, viszont az asztalos már elkészítette a bútort, tehát maradt az ülőke. Amikor vendégeik érkeznek, örök poén a társas toalett lehetősége. Azonban mióta gyerekük van, sokkal hasznosabb funkciót kapott. Kiskorában odaült a fiuk, hogy szem előtt legyen, amíg letusol az anyukája, most pedig ide áll fel fogmosáskor, hogy elérje a csapot.„Azt a stílust és összhangot, amit én kerestem annak idején, magamtól nem találtam volna meg. Hiába van a lakberendezéshez vénám, ha nem hallgatom meg az Otthonkommandó kurzusait, nem állt volna össze egységes egésszé a fejemben. Nyilván lehetne még finomhangolni, meg tökéletesíteni, de én teljesen elégedett vagyok így az otthonommal. A tanfolyamok abban segítettek, hogy onnantól, hogy van igényem valamire, el jutottam odáig, hogyan lehet megcsinálni. Ez egy óriási lépés egy otthon átgondolt kialakításában.”