2019. január 28.

Bio konyhakert: 5 pontban, hogy mitől lesz ‘bio’

Úgy döntöttem, hogy a vetésterv előtt összeírom, hogy egy kert mitől lesz biokert vagy ökológiai kert, amiket manapság szinonimaként szokás használni. Azt gondolom, hogy otthon egyszerűen nem érdemes máshogy termelni, kapunk elég vegyszert mindenhonnan…

Amikor végre elkezdenek érni a paradicsomok. Mángolddal, kaporral és poloskákkal

A biokert nem csak attól bio, hogy nem vegyszerezzük, hanem sok más összetevője is van. Egy teljesen más szemléletet kíván, mint a hagyományos kertművelés. A természetet vesszük alapul és ezt próbáljuk a lehetőségeinkhez képest lemásolni kicsiben. A természetben, legyen az erdő vagy mező vagy tó, vagy épp ezek mind együtt, számtalan faj él együtt, növények, állatok, millió baktérium, gomba, stb. Ezt a biológiai sokféleséget nevezzük biodiverzitásnak, így alakul ki egy-egy ökoszisztéma. Egy ilyen beállt rendszer könnyebben megbirkózik kártevőkkel, betegségekkel. Ez most így nagyon le van egyszerűsítve, ez nem azt jelenti, hogy ha ezt követjük, akkor a mi kis biokertünket nem fogják letarolni a poloskák, vagy a paradicsomvész szépen kikerül minket.

A kert májusban. Ilyenkor indul be minden hirtelen.

A biokertben a legfontosabb a tápanyag dús, termékeny talaj és ennek kialakításában szintén a természethez nyúlunk vissza. Láttunk már terméketlen talajt erdőben? Nem, ugye? Ahogy csupasz talaj sem létezik a természetben. Egy biokertben alap a komposztálás, azaz a növényi hulladékokat gazdag humusszá alakítjuk és ezt az értékes kincset szépen visszaforgatjuk a földbe. Nem utolsó sorban a hulladékunkat is jelentősen csökkentjük vele. Komposztálni akkor is lehet, ha nincs konyhakertünk, a dísznövények, fák, szobanövények ugyanúgy hálásak lesznek érte.
A biokertben csak szerves trágyát használunk. Ez sok minden lehet, növényevő állatok trágyája, és zöld növényi trágya is. Ezekkel mind tápanyagot juttatunk a földbe, amit a talajlakók lebontanak és a növények számára felvehető formává alakítják át. Ahogy a növények eszik, úgy kell folyamatosan pótolni, nem csak elveszünk a földtől, hanem vissza is adunk neki! Így tartható fenn a körforgás.
A harmadik fontos összetevő, még mindig a talajnál maradva, a mulcsozás, az az talajtakarás. Egy kiskertet tényleg fent lehet tartani kapálás nélkül, ez nem egy urban legend vagyis inkább country legend. A talajtakarás több szempontból is fontos, egyrészt nem szárad ki olyan könnyen a föld, így locsolni se kell annyit, valamint a gyomokat is elnyomja. Harmadsorban pedig ahogy bomlik az anyag, tápanyagot juttat a földbe. Takarni lehet fűnyesedékkel, szalmával, faforgáccsal, nyesedékkel kb bármilyen levágott zölddel, ezek keverékével. Ezt lehet jól és rosszul is csinálni, majd írok róla még.
Túllépve a talajon a biokert másik fontos szemlélete, ellentétben a hagyományos kertműveléssel, a növénytársítás. Vannak növények, amik szeretik egymást és vannak amik nem. Ezt követve alakítjuk ki a kertet és nem úgy, hogy van 10 sor paprika, aztán 10 sor paradicsom. Egy ilyen szemlélettel kialakított konyhakertnek ugyanúgy részei a virágok, gyógy-és fűszernövények is. A virágoknak sokszor védőszerepe van, ugyanakkor a kertbe csalogatják a hasznos, beporzó rovarokat. A neten sok növénytársítós táblázat van, ezeket lehet tanulmányozni. Hamar bele lehet jönni, én 1 év alatt is sok mindent megtanultam. Most a tervezésnél még bele-belenéztem a könyveimbe, sokszor inkább ellenőrzés céljából, de pár év alatt szerintem mindenki meg tudja tanulni, akkor is ha elsőre lehetetlennek tűnik mindezt megjegyezni és átlátni.
Utolsónak jön csak az, hogy nem használunk vegyszereket! De ettől függetlenül sok irány és lehetőség van. Van, aki egyáltalán nem használ semmit, vagy csak házi készítésűt és van, aki használ olyan szereket, amik biogazdálkodásban engedélyezettek. Én most még használok ilyeneket, és azt gondolom, hogy eleinte érdemes, amíg be nem áll a kert, mert megkönnyítik a dolgunkat, pl remek talajjavítók vannak, vagy jó növénykondicionáló szerek. Egy csalánlevet én is el tudok készíteni, de olyat, amiben több tucat gyógynövény kivonata van még nem, mert valószínűleg, ha hetekig járnám a környéket, akkor se tudnám begyűjteni őket, felismerni se ismerem fel mindet még. Viszont próbálok jó párat betelepíteni a kertbe. Ebből is látszik, hogy ez sok éves folyamat és ha figyelünk akkor évről évre jobb talajunk lesz és egyre változatosabb ökoszisztémát tudunk kialakítani. Egy biokertben az állatok is szívesen látott vendégek, örülünk a rovaroknak, gilisztáknak, a süniknek és még a vakondnak is. Ne felejtsük el, hogy a rendszerhez hozzátartozik a díszkert is, nem csak a konyhakert, mert a gyep+tujasor minden csak nem természetes és alkalmatlan egy változatos rendszer kialakítására.

A paradicsomok június elején salátával és hagymákkal

Ezek a főbb pontok, aztán ahogy az ember belejön, egyre több minden világossá válik a számára, elkövet kisebb-nagyobb bakikat is… Én például tavaly nagyon megörültem, hogy sikerült könnyen szereznem kisméretű szalmabálákat, az csak utólag jutott eszembe, hogy valószínűleg jó kis vegyszeres búzamezőről származnak, ha bio lenne, akkor nem pár száz forintért dobálnák az ember után.

Vagy a kezdetekkor jó sok vetőmagot vásároltam, gazdaboltban meg mindenféle boltokban, hiszen olyan csábító a rengeteg vetőmagos tasak. Aztán jól meglepődtem, amikor kibontottam és mindenféle türkizkék meg rózsaszín színben pompáztak a magok. Akkor még életemben nem hallottam a csávázás szót és azt se tudtam mit jelent. Ez önmagában nagyon hasznos és jó dolog, csak az nem, amikor ez vegyszerekkel történik. Márpedig alap esetben azzal történik. Azóta odafigyelek, hogy ilyen magokat ne vegyek.

Aki szeretne ezekkel a fogalmakkal és az alapokkal jobban megismerkedni, azoknak ajánlom az előző posztban felsorolt könyveket, különösen az első hármat. és hamarosan hozom a vetéstervet!

*****