2018. július 24.

Házprojekt: a Kisház átalakulása 2013-2018

Akik követik a Házprojektet tudják, hogy a telken 2 ház van. A Kisház mindig is melléképület volt, garázzsal, tárolóval, pincével, nyári konyhával. Ilyen volt 2013-ban, amikor megvettük:

Oldalról, az északi kertből:

Nyilván nem ez az épület volt a prioritás a felújítás során, ezért csak azután kezdtünk hozzá, hogy már beköltöztünk. A funkciója sokáig kérdéses volt, több ötlet is felmerült, de erre még visszatérek. A házhoz legközelebbi (jobb oldali) helyiség hamar műhely lett, itt van a lézervágó gépünk – ezzel készülnek a stencilek. Ez 2015 tavaszán érkezett, kellett is egy kis átalakítás, villanyszerelés és egy nagyobb ajtó, mert a gép nem fért be. Mivel tudtuk, hogy ez csak ideiglenes lesz, nem variáltuk túl, vettünk egy közeli nyílászárósnál egy raktáron maradt, leakciózott műanyag ajtót és egy ablakot is. Ezen kívül új linóleumot tettünk le, a régi nagyon ronda volt. Alatta amúgy szép mozaiklap van, szerettem volna, ha az marad, de korábbi linóleumot atombiztosan ragasztották rá, a ragasztót nem tudtuk leszedni.

Ebbe a helyiségbe benyúlik a pince lépcsője is, így egy érdekes építményünk is van:

Nem nagyon találtam képet erről az átalakításról, csak 1-2 nagyon bénát. Az új ajtó:

2016 őszén költöztünk be és ’17 márciusában nekiestünk a Kisháznak is. Illetve még februárban leszigetelték a Ház födémjét és ezzel egy körrel megcsináltattuk a szigetelést a műhely felett is a Kisházban, mert ez a helyiség a gép miatt, ha csak kicsit is, de fűtve van. Ehhez le kellett szedni a sarat, nem is volt olyan kis munka:

Ezt követte márciusban a kőműves munka. Ekkor elsősorban a Ház lépcsőjét csinálták, de ha már itt voltak a kőművesek, akkor összekötöttem a Kisház munkálataival is. Itt már el kellett döntenünk a végleges funkciót. A műhely adott volt, az maradt is, de volt még a középső helyiség, a “garázs” és az “egeres szoba”. Volt olyan terv, hogy a középső helyiségben kibontjuk a födémet és ez lesz a munkahelyünk, de rájöttünk, hogy mindkettőnknek teljesen jó a Házban dolgozni, egyikünk sem vágyott ki külön dolgozóba. Ebben a felállásban az egeres szoba maradt volna a tároló, ami nem is lett volna elég. Aztán volt olyan ötlet is, hogy a garázsból lesz tároló és az egeresből vendégszoba. De ennek se lett volna túl sok értelme, mert itt se víz, se wc, se semmi, nem túl komfortos, inkább alszanak a nappaliban a vendégek. Felmerült az is, hogy a gyerekeknek kinti játszószoba és ez lehetett is volna, ha nem találunk neki értelmesebb funkciót. Végül a garázsból lett tároló és az egeresből szintén, de ez utóbbiban a kertészkedős cuccok vannak. Nem bánjuk, hogy így lett, csak telezsúfolva fért volna be minden a garázsba.

A kőművesek feladata volt a Kisházon a piszkafa oszlopok helyett normálisakat építeni, a mozgó vakolatokat leverni és kijavítani, valamint a műhelyen kívül az összes nyílászárót kiszedni és kialakítani az újak helyét. Szerkezeti bajok is voltak, a leghátsó oszlopot, az egyetlent, ami téglából volt, na azt csak a szentlélek tartotta a helyén:

Ennek teljesen új alapot kellett készíteni:

Egyébként katasztrofális volt, hogy pár óra alatt az egész kert ismét építési területté változott

A nyílászáróknál az egységesítés volt a cél, ez leginkább a garázst érintette, ahol alacsony de széles ajtó volt, a többi kb egyforma, de pár centi kozmetikázásra ezeknél is szükség volt:

Volt a ház sárga is:

Ezután jöttek az új nyílászárók, nem variáltunk, a Ropant-Fa már bevált, így a Kisházhoz is őket bíztuk meg. Felmérés, méricskélés, tervezés, gyártás… ez kb 3 hónap volt, június közepén kerültek a helyükre. Ugyanazt a színt kapták, mint a Ház ablakai, RAL kódot nem tudok írni, mert nem ral szín, egyedileg kevertettük.

Itt volt az a pont, hogy vissza kell jönniük a kőműveseknek, javítani a nyílászáróknál, illetve a teljes vakolat javítást megcsinálni belül is, mert arra tavasszal nem került sor, nem fért bele az idejükbe. Csak ez után jöhet a burkolás és a kívül-belül festés, meszelés. De így nyár közepén a kőművesek annyira tele voltak munkával, hogy csak valamikor szeptember-október környékén tudtak jönni. Úgyhogy megint vártunk. Még ezt megelőzően volt némi terep és kertrendezés és ezzel a lendülettel elbontattuk a budi-disznóól kombót. Ide üvegház+tyúkól a terv. Sokáig meg akartam tartani az épületet, hogy átalakítjuk, de több sebből vérzett. Nem volt jó állapotban, túl kicsi volt, túl alacsony, stb. Szóval jobban jártunk így.

Nagyon fura, de úgy tűnik, hogy az őszi munkákról nem készítettünk képeket, se a vakolat javításról, se a burkolásról, se a mennyezet gipszkartonozásáról… De a belső meszelésről se, ami már decemberbe nyúlt és a hőmérséklet is nagyon határeset volt ahhoz, hogy meg is száradjanak a falak. Néhány mobilos képet sikerült összekaparnunk.

Mivel teljes belső munkák következtek első lépésként minden ki kellett pakolni az összes helyiségből. Ezen a ponton döbbentem rá, hogy még mindig mennyi szarunk van, a két költözés és az alapos tervezés során már rengeteg cucctól megszabadultunk. A lakásban nincs is semmi felesleges holmi, na de ha van egy Kisház… milyen könnyű oda kipakolni mindent, aminek épp nincs helye. Ezen a ponton Férj is megemlítette, hogy hányszor hangzott el a számból, hogy “vidd ki a műhelybe” vagy “vidd ki a garázsba” 🙂

A bontás során derült ki, hogy a pincelépcső vége valójában egy cserépkályha/sparhelt volt valaha.

Az első lépés a rossz vakolat leverése+rabicháló+új vakolat volt.  Illetve ezt megelőzően és ezt követően villanyszerelés is volt.

Az egeres szobában a Kisház végében, ahonnan elbontottuk az ólakat, kivágattuk a falat, mert elvileg ide jön majd az üvegház+tyúkól, ami hozzá lesz kapcsolva ehhez a helyiséghez. Majd egyszer… valamikor…

Ez után következett a burkolás. A külső, vegyes méretű szeletelt tégla lerakására nehezen találtunk embert és aranyáron rakták le, bár tény, hogy elég macerás, mert itt válogatni is kell a darabokat:

A mennyezet gipszkartonozásról és a belső meszelésről egyáltalán nincs kép, csak egy a végső állapotról:

Ekkor valahol 2017 december elején voltunk, már nem volt idő arra, hogy mindent szépen bepolcozzunk és elrakosgassunk, a cuccok a kertben álltak letakarva szeptember óta… Így a nagy rendrakás és belső rendszerezés, illetve lomtalanítás tavaszra maradt. A Kisházat sem sikerült teljesen befejezni, a külső vakolás már nem fért bele az időbe, vagyis nem volt rá ember, de már ekkor elkezdtem őket hívogatni, hogy tavasszal ahogy az idő engedi, jöjjenek.

És március második felében jöttek. És a Kisház is szép fehér lett:

Úgy terveztük, hogy mire befejezik a vakolást, kezdődhet is a kert kialakítása, de számításainkat keresztülhúzta, hogy egyszerűen nem volt termőföld sehol a környéken. Ahol volt, az nagyon rossz minőségű volt, inkább töltő, mint termő, de a legtöbb helyen még nem volt, vagy nagyon vizes volt. Így közben elkészült a kerítés és meglepő gyorsasággal a tető felújítása is. Ez utóbbit eredetileg későbbre terveztük, de a fenti képen látszik mennyire hullámos már, a cseréplécek elhajlottak, télen le is csúszkáltak a cserepek, így mégsem ért rá pár évet a dolog. Az ácsok gyorsan jöttek, gyorsan végeztek, a mi nagy szerencsénkre, mert ez is jó nagy felfordulással járt, jó, hogy a kert előtt elkészült:

 

És most ilyen. Vagyis ez a kép 3 hete készült, azóta még sokkal nagyobbak a növények. Igen középen a gerenda erősítést még le kéne pácolnom sötétbarnára, mint a többi:

Ez a poszt valójában már hetek óta pihen itt piszkozatként, arra várva, hogy a helyiségekről is készítsek pár fotót, amihez előbb kicsit rendet kellett volna rakni. Mivel ez azóta sem történt meg, de nem szeretném tovább húzni a dolgot, így most rendetlen képeket kaptok. A műhelyet a renden kívül kéne még kicsit dizájnolgatni, ehhez megvan minden ötlet, terv és eszköz is, csak meg kéne csinálni 🙂

A garázs. Ezt tavasszal bepolcoztuk (ikea ivar), így itt viszonylag rend van, persze azért van mit pakolászni, meg vannak itt elvitelre, eladásra váró cuccok…

Férj készített egy rendes padlásfeljáró ajtót is, mert az nem volt:

Az egeres szoba a legrendetlenebb, pedig tavasszal még itt is rend volt:

De így legalább hozhatok majd egy rendrakós posztot is 🙂

Hasonló bejegyzések

Iratkozz fel hozzám és mutatok egy tucat trükköt, amivel igazi otthonná teheted a lakásodat!

Hozzászólások

  1. Szia!
    A garázs gipszkartonozása érdekelne engem, hogy miként oldottátok meg azt, hogy a gerendák látszóak maradtak. A gerenda közötti lécezés és gipszkarton között csak minimális légrés maradt? Valamint mivel ápoltátok le a fát hogy ilyen szép lett?
    Üdv. E. Mariann

    1. Szia Mariann! A fát simán lenolajjal kentük le. A gipszkarton fa lécezésre került, ami épp csak annyit vesz el a plafonból, amennyit muszáj. Minden gerendaköz külön van, így maradtak meg a gerendák. A gerenda és a gipszkarton közötti rés festhető szilikonnal van kitöltve, majd festve, így nem létszik. Légrés nincs, az úgy csúnya is lenne 🙂

  2. Szinte a nyilvános házprojekt elejétől követem a blogot, de most ebben az összefoglalóban jó látni, milyen csodát és értéket hoztatok létre! Gratulálok!

  3. Szia! Látom, hogy az egyik épületen meghagytátok a palatetőt. Ez ideiglenes állapot és cserélitek még vagy direkt hagytátok meg?
    Mi is épp régi ház tetőcseréje előtt állunk. Jól tartja magát a palatető, de kicsit félünk
    az egészségkárosító hatásától. Kíváncsi vagyok, hogy ti hogy álltok ezzel? Köszönöm!
    Ui.: fantasztikus a ház és a munkátok! 🙂

    1. Nincs baja a palának, ezért nem nyúltunk hozzá. Nagyon drága a tetőcsere, szóval amíg muszáj, addig nem piszkáljuk 🙂
      Kicsit túl van lihegve ez a pala dolog, olvass utána kicsit, ha gondolod.
      A palában az azbeszt meg van kötve, nincs csak úgy a levegőben.
      Ami tényleg veszélyes az az azbesztes szigetelés, de az hogy palatető van feletted, az nem igazán 🙂

  4. Kedves Ditta!
    Igazán élvezetes a blog olvasása, annál is inkább, mert mi is hasonló tornácos felújítandó házat vettünk, és őszintén szólva nem igazán tudjuk, hogy kell neki állni a felújításnak. Az volna a kérdésem, hogy Ti leszigeteltétek a falakat? Itt csak a födémet írtad, de mi van a falakkal? Valaki azt mondja, hogy szigetelni muszáj, valaki pedig, hogy régi házaknál ez nem ilyen egyszerű. Szóval erről van már bejegyzésed? 🙂 Előre is köszi,
    Ibolya

    1. Kedves Ibolya! Mi nem szigeteltük a falakat, de lehetett volna, nem igazán maradt rá keret.
      Arra kell figyelni, hogy vályogházra nem mehet hungarocell szigetelés, csak természetes anyag, pl kőzetgyapot, ami lélegzik.
      Javaslom, hogy kezd el felújítással kapcsolatos oldalakat, blogokat olvasni és gyűjts egy kis információt, hogy átlásd az egészet,
      enélkül nem nagyon szabad belevágni. Sok sikert 🙂

  5. Szia! Gyönyörű munka, ügyesek vagytok! Mi is felújítás alatt vagyunk, és leszünk még pár évig. Idén néhány kisebb projekt volt, jövőre kert, rá következő évben pedig egy nagyobb munka lesz a fundamentából . Én imádom minden percét a közös munkának és minden szegletét a házunknak, kertünknek.

  6. Szia Ditta!
    Először is, sok inspirációt nyertem már a blogodnak köszönhetően Tőled, amit ezúton is nagyon köszönök. Ezek közül az egyik, hogy most mi is a Ropánttal csináltatunk nyílászárókat, és nagyon tetszik az a zöld szín, amelyet a ti nyílászáróitok kaptak. Megtennéd, légyszi, hogy megírod, milyen kódú ez a zöld vagy mi alapján lehet erre rátalálni? Előre is nagyon köszönöm!

    1. Szia! Sajnos a kódot már nem tudom és nem ral szín, hanem teljesen egyedi keverés volt. Viszont a Ropántosok tudják, nekik megvan 🙂

  7. Szia Ditta!
    Ez is nagyon jó lett, ahogy a ház is, kellemesen passzol a kettő, nagyon harmonikus a kerttel, mindennel.
    Had kérdezzem meg, miért döntöttetek a szeletelt téglás padló mellett (azon kívül, hogy jól mutat :D)? Csak jó tudni alapon. Előre is köszi a választ!
    Nagyiéknál volt ilyen a kinti kamrában, a képeket nézve jött egy csomó emlék, viszont tőlük már nem tudom megkérdezni a miérteket.

    1. Szia Emese! Egyrészt azért döntöttünk a tégla mellett, mert természetes anyagot kerestük, másrészt mert ebben a körben ez a legolcsóbb variáció. Régen egész téglát raktak inkább, nálunk nem fért volna el, nem jött volna ki a szint, mivel meglévő épülethez igazodtunk. A szeletelt tégla rakása általában drágább, mint a normál burkolás, ezzel azért kalkulálni kell. De a legjobb megoldás, ha van saját bontott tégla és mi magunk rakjuk le 🙂

Kövess az Instagramon is
@dittakrivarics