2017. február 15.

Házprojekt: a konyhánk története

Azt hiszen elég régóta vártok már arra, hogy megosszam a teljes konyhánkat. Elöljáróban annyit, hogy még mindig nincsen készen. Hiányzik a beépített mosogatógép ajtaja és még egy mellette lévő elem, ami már itt van, csak össze kéne rakni, ha lenne egy kis időnk.

De kezdeném 2011 nyarán… Ekkor vettem meg a Vaterán egy nagy kupac régi szatócsfiókot. Ez amolyan “azonnal kell” típusú érzés és vásárlás volt. Természetesen évekig a szekrény tetején porosodtak, de tudtam, hogy egyszer még fel lesznek használva és érdekes módon Férj, aki számtalan megjegyzést tett már a drága kis lomjaimra, a szatócsfiókokat sose bántotta 🙂 Szóval szépen éldegéltünk mi és a fiókok.

Aztán két évvel később megvettük a Házat és nagyjából rögtön tudtam, hogy beépítjük őket a konyhába. Majd később visszakanyarodok ide, most nézzük a konyhát. Az eredeti elrendezés szerint egy kicsi, sötét szoba volt itt, aminek az ablaka a beépített tornácra nézett:

Még rendes előtte fotóm sincs a szobáról, mert lefotózni se lehetett normálisan. Ezen a képen már elbontva az előszoba felőli fal és épp a hajópadlót szedtük fel:

Az egész átalakítási terv gyorsan összeállt, ez az egy tér volt, amivel többet szenvedtünk és számtalan vázlat született. A majd 42 m2-es étkező-konyha végül úgy állt össze, hogy összenyitottuk az előszobával és a tornáccal. Igen, itt főfalat bontottunk és 6 méteres acél áthidaló gerenda került be. Valamint a DNY-i falon lett egy új ablak. És sokáig így nézett ki a konyha. Egyébként nagyon szeretem ezt a képet, mert úgy mindent elmond. De én itt már láttam a mosogatómat az ablak előtt 🙂

A konyhát ekkor már rég megterveztem, gyakorlatilag az ablak nyílása a bútorelemekhez lett igazítva, hogy a mosogató pont középre essen. Shaker típusú konyhát szerettem volna, erről korábban itt írtam részletesen – most nézem, hogy ez pont 3 éve volt… Azért jó, hogy ennyi idő alatt nem változott az elképzelésem:) Aztán ott volt a nagy feladat, hogy a szatócsfiókokat is be kell építeni. Egy ilyen munkára csak egy kreatív és nagyon nyitott ember a megfelelő és én őt Alex személyében találtam meg – Ent-eriőr.

De haladok tovább időrendben, a fenti állapotok lassan, nagyon lassan normalizálódtak, lett padlónk és felkerültek a lámpák:

Igen! Hajópadló került a konyhába is. Ennek két oka van, egyrészt nem akartuk lebetonozni a vályogházat (csak a vizes helyiségek és az előszoba van betonozva), ahol eredetileg is homokra fektetett hajópadló volt, ott megtartottuk ezt a hagyományos megoldást, annyi különbséggel, hogy a párnafák közé 5 cm kőzetgyapot hőszigetelés került. A rétegrend alulról felfelé: föld – szellőző drain lemez – kb 15 cm kavics döngölve (ebben fut a csatorna) – kb 10 cm homok (ebben futnak a víz és fűtéscsövek) – 5×5 cm párnafa közte hőszigetelés – padló. A párnafa nincs sehol rögzítve, de nem is kell, ez az úsztatott lerakás sokkal jobban engedi a fának a természetes mozgást, mint amikor mereven lecsavarozzuk a párnafákat a betonra. A padlóról és az olajozásról itt írtam.

A másik oka a hajópadlónak szimplán az volt, hogy így szerettük volna, ez illett az elképzelt hangulathoz és közel fél év használat után se bántuk meg. Tökéletesen tisztán tartható.

Eljött a költözés ideje, pár napra rá megérkezett a bútor is:

Sajnos az ajtókat le kellett szednünk, mert nem száradt meg teljesen a festék és a szerelés közben itt-ott meggyűrődött. Ezt követően kicsit belassultunk, mert a költözés előtti hónapok nagyon húzósak voltak, le kellett eresztenünk. Pár héttel később megérkezett a tűzhely, majd a pult, a burkolónak lábműtéte volt, így csak januárban került fel a csempe és az is elég sok időbe telt, hogy rávegyük magunkat az ajtók megcsiszolására, újrafestésére. Egy szép januári hétvégén, amikor a hőmérséklet 0 fok felett volt és szépen sütött a nap, Férj hősiesen lecsiszolt mindent – nem teljesen, csak a sérült részeken. Mivel nagyon bejött a tejfesték a nappali polcoknál, ide is ezt választottuk.

Konyhaszigetnek eredetileg egy régi gyalupadot akartam, egy erősen felújítandó példány itt áll a garázsunkban:

Ezt végül elvetettük, túl sok lett volna a régi/rusztikus, így inkább vettünk az Ikeában egy modern darabot. Januárban felkerült a metro csempe is és ezzel együtt az elszívó, ez ismét nagyot dobott az összképen. A csempe 7,5×15-ös sima metro, antracit fugával.

Az utolsó hiányzó láncszem a polc volt. Ezt eredetileg régi fából szerettem volna, végül nem abból készült, de Bálint – Wind&Beer – kicsit bekoszolta nekem. A konzolok 4 cm széles, 0,5-ös laposvasak és nem alulról, hanem fentről tartják a polcokat:

A fiókokkal kapcsolatban nem volt kérdés, hogy csak az előlapjukat tartjuk meg, mögöttük normális sínes konyhafiókok rejtőznek:

És jöjjön most a sok-sok kép, a végén pedig összeírom, hogy mi honnan van. Az elszívó kivezetése melletti lyuk el fog tűnni, befalazzuk majd, amikor tavasszal kívülről is rendbe tesszük a Házat.

A nagymamám régi doboza és a kép, amit egy bolhapiacon vettem kb 1000 forintért, mind kedves emlék:

A tojástartó és a teáskanna a másik nagymamámtól:

Ez a kanna pedig egy kedves barátom nagymamájától száll rám, minden nap ebben készül a tea 🙂

Itt látszik, hogy a mosogatógépnek hiányzik az ajtaja (apósom csinálja) és mellé még jön egy három fiókos elem:

A presszó tábla közben lekerült onnan, átrakjuk a baloldali polc fölé, sokkal jobban mutat majd ott.

A konyha nálunk nem csak egy konyha, gyakorlatilag egész nap itt vagyunk, mint a fenti képen látható, itt legoznak a gyerekek – a mindennapokban legóban úszunk. A kanapén lehet mesét olvasni, ebéd után ledőlni, de pl főzés közben szeretnek a gyerekek odatérdelni és a kajába beleenni beszélgetni. De itt van a kanapéval szemben a gyereksarok is, kiskonyhával (amit anyukámék készítettek pár éve karácsonyra), kisasztallal:

Karácsonyra a nagyszülőktől egy hinta/gyűrű/rúd szettet kaptak. Ez a nappaliba vezető ajtóba került fel és a használatot illetően a lelkesedés nem múlik. Azóta 3milliárdszor hallottam azt a kérdést, hogy “Anya, mikor jövök én?”

Pókember sajnos nem járt hozzá, csak a fotó megihlette Férjet 🙂

A konyhától jobbra pedig a nagy étkező asztalunk, egyúttal az én “munkahelyem”. Erről most csak karácsonyos képet találtam.

A fotel ideiglenesen került oda, de úgy megszerettem ott, hogy maradt:

Bevásárló lista

*Akiket megcsillagoztam, ott nyugodtan lehet rám hivatkozni 🙂

Tisztában vagyok azzal, hogy általában az embereknek se idejük, se kedvük ennyit foglalkozni egy konyha kialakításával, csak az őrült lakber-mániások csinálják így. De nem kell 5 évig szatócsfiókokat őrizgetned, hogy egyedi konyhád legyen, mert megvannak a módszerek arra is, hogyan lehet egy konyhát egyszerűbben személyessé tenni, persze úgy, hogy ez nem megy a funkció rovására.

A tervezéstől a dekorációig végigveszünk mindent az online konyhatervezés tanfolyamon!

Hasonló bejegyzések

Iratkozz fel hozzám és mutatok egy tucat trükköt, amivel igazi otthonná teheted a lakásodat!

Hozzászólások

  1. Szia, kérdezhetek valamit? Az öntött beton pult súlyát minden konyhabútor váz elbírja? Mivel rögzítik a vázhoz? Illetve, helyszínen öntik, vagy nem? Köszi, Petik Réka

    1. Szia Réka! A mi pultunk nem öntött beton, épp a súlya miatt vetettük el. Ez egy betonszerű anyaggal bevont mdf lap. A Beton-Dekor Art Kft. készítette. Ha a beton érdekel erre is vannak kivitelező cégek, ők biztosan tudnak válaszolni a kérdésekre. Ditta

      1. Szia! Jaj de jó, köszi! Megörvendeztettél a válasszal, mert mi is ezt néztük ki, pontosan a beton súlya miatt! 🙂 Petik Réka

  2. Kedves Ditta!
    Nagyon tetszik a konyhád!
    Kérdezni szeretném, hogy a polc konzolokat készíttetted vagy üzletben vásároltad? Illetve érdekelne, hogy mekkora a teherbírása?
    Válaszod előre is köszönöm!
    Andrea

    1. Szia Andrea! Lakatos készítette a polchoz, pontos teherbírást nem tudok mondani, leírtam a méreteit, mi úgy saccoltuk ez elég lesz 🙂 érdemes kikérni a lakatos véleményét, ő szerintem tud erre válaszolni.

  3. Szia Ditta!
    Mi is hajópadlót terveztünk a nappaliba, de több szakemberrel való konzultáció után letettünk róla. A párnafázást, pláne a nem fixen rögzítést egyikük sem ajánlotta. Azt mondták mindannyian(!), hogy pár éven belül mozogna a padló (nem, ez egyáltalán nem jó!), rések keletkeznek, recsegni fog, és akár fel is púposodhat.
    Hogy mi legyen helyette? Nos, most még a laminált padlón is gondolkodunk. Mutattak olyanokat, amikről meg nem mondod, hogy nem fa. Illetve 90%-ban fa (préselt), a teteje nyomtatott. De tömör fa padlót is néztünk. Tömör fa alatt mi azt értettük, hogy a deszka egyben van, nem ragasztott, és legyen vastag. Eme elképzelésünket is megváltoztattuk. Egyrészt felvilágosítottak, hogy felesleges a vastag fa, 10 generáció sem koptatná el, felesleges fapazarlás, na meg pénzkidobás. Állítólag az régi magyar beidegződés, hogy a jó padló = vastag parketta.
    Szóval az sem volt helyes elképzelés, hogy legyen egyben az egész padlólap. Így szintén könnyebben tud mozogni, a cél viszont a fix rögzítés, tehát az a legjobb, amelyik lap 3 rétegből áll, melyek egymáson elforgatva vannak. Minden réteg kizárólag fa, semmi más, tehát így is tömör fa az egész deszka, csak nem egyben. Sokkal stabilabb így.

    Olvasom, hogy ti ennek gyökeres ellentétét választottátok. Majd érdekelne, hogy az évek folyamán hogy vált be, ugye írsz majd? És remélem nem bántottalak meg!

    Gina

    1. Szia Gina!
      Nem bántottál meg, de nem értek egyet a leírtakkal. Több mint 15 év van mögöttem a lakberendezés területén, jól ismerem a padlófajtákat, a lamináltakat, a rétegelt svédpadlókat és a tömör fát is. Mindegyiknek van előnye és hátránya. Egy tömör fenyő nem drágább, mint a rétegelt fa padló, sőt… igaz nem kell összehasonlítani a puha és a keményfát, se tulajdonságaiba, se árban. a párnafával, és annak a nem fix rögzítésével nincs semmi probléma, ez egy régi módszer, az igaz, de ettől még jó. Nyilván nem lehet egy lapon említeni, a klikkes, ragasztott padlókkal, de ezt nem is kell erőltetni, más a kettő. A lecsavarozott párnafa jobban nyikorog, mintha nincs lecsavarozva. Az lehet, hogy elkerülte a figyelmedet, de nálunk nincsen beton a padló alatt, ergó semmihez nem lehet rögzíteni.
      Én is sok mindenkivel konzultáltam, faipari mérnöktől kezdve, építészen át parkettásokig. A jó szakember objektív és rugalmas, sajnos kevés ilyen és nem kell mindent elhinni amit mondanak 🙂
      Egyébként ajánlom a bejegyzést a hajópadlónk lerakásáról, abban is sok mindent leírtam, például, hogy ez miért nem való mindenkinek. 9 hónap után is tökéletes, nem recseg, 1-2 helyen picit csónakos lett, de ezt egyrészt tudtuk, másrészt egyáltalán nem zavar minket, sőt.
      Valóban vannak már szép lamináltak, de azért ne áltassuk magunkat, az sose lesz olyan mint egy fa, látványban nagyon jót tudnak már de járni rajta, a tapintása, az nagyon más.

Kövess az Instagramon is
@dittakrivarics