A nappaliban az utolsó hiányzó láncszem a képeinknek a felrakása volt. Már többször nekiveselkedtem, kipakoltam őket, rendezgettem, idő kellett mire összeállt, első sorban a fejemben.
A cél a meglévő képek felhelyezése volt, nem az, hogy a legfrissebb trendek szerinti galériafalat alakítsuk ki és bár beláttam, hogy kell majd 1-2 új darab, a költségeket minimalizálni akartam. A képeinkről lesz még külön blogbejegyzés, most kimondottan a galériafal kialakításához szeretnék néhány tippet adni.
Először is el kell dönteni, hogy milyen típusú képfal tetszik nekünk. A neten millió elrendezési módot és ötletet lehet találni, érdemes onnan inspirálódni. Ha vannak meglévő képeink, azokat is vegyük számításba! Van akinek a szimmetrikus, letisztult, egyforma keretes kompozíciók jönnek be és van, aki meglátja a harmóniát a látszólag totális káoszban is. Most nem fogok több tucat inspirációs képeket idetenni, aki keresni szeretne menjen fel a Pinterestre, írja be a keresőjébe, hogy „gallery wall” és máris tobzódhat. Két szélsőséges példa:
Ha megvan, hogy melyik irányba szeretnénk indulni, akkor döntsük el a rendezési elvet. A látszólag össze-vissza elrendezések is általában 1-2 szabályt követnek. Nekem az egyik fő szempont az volt, hogy egy kép se essen egy vonalba, és viszonylag szellős legyen az elrendezés – de nem szabad túl távol tenni a képeket egymástól – ezen kívül a TV-t is próbáltuk belekomponálni az összképbe.
Elsőként megnéztem a Bosch Truvo detektorral a falat, hogy hol fut pontosan a vezeték, hova ne fúrjunk. Majd körberajzoltam az összes képet és kivágtam barna csomagolópapírból, ezeket könnyű a falon rakosgatni. Ezzel párhuzamosan a földön pakolásztam a képeket, mert az sem mindegy mi kerül egymás mellé.
Ezt minimális munka előzte meg, például néhány régi grafikának, krétarajznak a paszpartuja már nagyon besárgult, ezeket lecseréltük, így a korábban régiesnek ható összkép sokkal frissebb lett. Illetve az egyszerű fa kereteket még korábban feketére festettem. Itt egy példa, hogy mennyit számít a körítés:
A papírlapokkal könnyebb kijelölni a szögek, tiplik helyét, de az igazán nagy segítség a Bosch Quigo keresztvonalas lézer. Különösen hasznos, ha olyan kereteink vannak, amelyeket két ponton kell felfüggeszteni, illetve ha valaki egy vonalba, egyenlő távolságra tenné a képeket, mert jelölővonalak segítségével nem kell méricskélni és a vízszintet is mutatja:
Az állványon kívül van hozzá egy tartó, amit bármire felszerelhetünk, polcra, bútorra, létrára… Mi a magasabban elhelyezett képekhez a spalettára erősítettük:
A könnyebb képekhez csak szögeket verünk a falba, ami nehezebb volt, ott fúrtunk. A folyamatról készítettünk nektek egy kis videót, nézzétek meg 🙂
A Puskin plakát új szerzemény a Plakátboltból, ez is kap majd egy üvegezett keretet, de az összkép kedvéért felkerült. Olyan elrendezésre törekedtem, ami nem borul, ha 1-2 újabb darab érkezik, hanem folytatható, de az sem probléma, ha a későbbiekben több kép lesz, és átvariáljuk az egészet, egy kis glett és festék csodákra képes.
Hamarosan jön egy következő poszt a képeinkről és egy csomó tippet is hozok, hogy hol érdemes keresgélni 🙂
*****
