„A férjem építész, így a tervezés résszel nem nagyon akadt problémánk, az alaprajz pedig adta magát. Ismerőseink tanácsolták, hogy maradjon a bejáratnál a konyha, de én nem tudom elképzelni, hogy belépek egy lakásba és „ráesek” a konyhára, ráadásul a nagyobb szobában megfelelő méretű bútorokkal bőven elfér egy konyha is.

Én amíg az adásvétel zajlott elvégeztem a Találd meg az Otthonod stílusát tanfolyamot. Azt gondolom, hogy alapvetően nincs rossz ízlésünk, de nagyon fontosnak tartottam, hogy ne rontsuk el a lakberendezésnél azt, hogy mi az amitől igazán jó lesz a lakás. Nagyon sok fontos pont lebegett a szemem előtt: semleges alapok, a fa használata, a nagy bútorok semlegessége, a régi bútorok használata… A cél egy városi modern lakás kialakítása volt ipari elemekkel. Akár az ország túlsó felére is elmentünk egy-egy stílusos darabért. Nem akartunk minden megvenni egyszerre, volt olyan bútor, amit egy ismerős ki akart dobni (tv szekrény), volt olyan, amit egy hétvégi kiruccanásnál találtunk egy vidéki antikosnál (parasztpad), volt amit az apósomnál a kertben (előszoba ipari lámpák).”

A felújítás januárban kezdődött:

„A fa ajtókról mi szedtük le a festéket, januárban és februárban a legtöbb hétvégén a fűtés nélküli lakásban dolgoztunk reflektor mellett estébe nyúlóan. A régi bútorokat mi újítottuk fel: parasztpad, mosdószekrény, fa lapok, tv szekrény, fotel, lerakóasztal (előszoba), ipari lámpák.”

„A téglafalat a férjem találta ki és csak a nappaliba terveztük, de végül annyira megtetszett, hogy minden helyiség jobboldali falán levertük tégláig a vakolatot.”

„A konyhatervezésnek többször nekifutottunk, végül a konyhás blogbejegyzés győzött meg róla (vagyis ott egy kép), hogy a faszínű padló jól mutat egy fa konyhafronttal. Eredetileg fehér lett volna az alja és a felső szekrény fa. A fekete fogantyúkról is az a kép győzött meg.”

Voltak kisebb nagyobb bakik, valamivel együtt éltünk, valamit javítottunk. Már minden ki volt festve, megvettük az étkezőasztalt és beraktuk a konyha elé a két lámpakiállás alá, ekkor jöttünk rá, hogy túl közel van a konyhabútor és másnap jön a villanyszerelő, így a már szépen kifestett lakás plafonját elkezdtük kivésni, hogy 20 cm-rel arrébb kerüljön az asztal. Eredetileg azt a lámpát nem is szerettem, de végül nagyon jól mutat az összképben. A WC-ben azt kértük a burkolóktól, hogy a hatszög a sarkokban folytatólagos legyen, de a kézmosónál ez nem sikerült. Ezzel végül tudtunk együtt élni (eddig senkinek nem tűnt fel, de látjuk a hibát). Az előszoba szekrénynél építettünk egy falat a bejárat mellé. Eleinte nem vettük számításba a hosszát, de ha 5 cm-rel nagyobb lenne, akkor pont élével beférne a létra, vasalódeszka. Így is elfér, meg sok a tárolóhely, de legközelebb ezt is figyelembe vesszük. Tehát vannak hibák a lakásban, sokat csak mi látunk, de összességében elégedett vagyok az eredménnyel.

Első közös projektünk a férjemmel, veszekedések nélkül végigcsináltuk rengeteg munkával. Ő a technikai részeket irányította, én a tárgyakat szereztem be.”

 

 

 

 

 

 

 

 

Dóri küldött pár inspirációs képet is. Direkt hagytam a végére. Ezek sokkal fontosabbak, mint gondolnánk, de meg kell tanulni őket helyesen értelmezni. Az, ha nem gondolunk a mélyére, nem elemezzük, hogy miért tetszik, csak ránézünk és megállapítjuk, hogy tetszik, semmit nem ér.  Dóri tökéletesen értelmezte őket és ez így leírva banálisnak tűnhet, de nem az! Ennek a hogyanját külön meg kell tanulni. Könnyű rosszul másolni, de nem is olyan könnyű a saját projektünkbe, észszerűen beépíteni.