2024. december 07.

Egy százéves kőház újjászületése

Egy újabb hallgatói otthon, amelynek már a megtalálása is kalandos volt. Teljes körű felújítást végeztek benne, csupán a tartófalak maradtak a helyükön. Zsuzsa számára egy régi ház újratervezése remek lehetőség, hogy a fantáziáját és a kreativitását használva új tereket hozzon létre. A rejtett adottságok felfedezésével most is egy jól funkcionáló, praktikus, harmonikus és kellemesen élhető otthont teremtett a Veszprém melletti kis faluban.

Szerző: Szabó Eszter, fotó: Széll Bálint, Szőcs Zsuzsa

Zsuzsa képzőművész, művészeti grafikákat és festményeket készít, de mellette tanít, valamint rajzelemzéssel is foglalkozik. A szépérzékét és a jó ízlését szüleitől örökölte. Erdélyben született, ahol az édesapjának építési cége volt, sokat dolgozott nyaranta nála, ezért jól ért az építkezésekhez. Innen ered a lakberendezés iránti érdeklődése is.

„Ahogy végigmentem a házban, megnéztem a falakat, tudtam, hogy melyik tartós, melyik mozdítható, és fejben pillanatok alatt szétbontottam mindent, ami nem idevaló. Azonnal láttam a lehetőségeket, hogy hogyan kellene kialakítani a tereket.”

Zsuzsa a férjével és három gyerekükkel költözött Nemesvámosra két éve. Korábban Veszprémben laktak egy szép régi belvárosi házban, amihez azonban csak egy kicsi telek tartozott. Ők viszont szeretnek kertészkedni és a városi létet is szívesen cserélték volna egy csendesebb, nyugodtabb falusi életformára. A fő szempont, ami miatt pont erre a falura esett a választásuk, hogy itt van a gyerekek Waldorf iskolája.

„Hét évig ötleteltünk, hogy hová költözzünk, gyönyörű helyeket néztünk ki a Bakonyban, de rájöttünk, hogy jelentősen megkönnyítjük az életünket, hogyha helyben maradunk.”

Nem találták meg azonban egykönnyen az otthonukat faluban. Először egy hektár körüli külterületet kerestek, de két évig nem találtak megfelelőt. Végül kitalálták, hogy az egész falut bejárják, utcáról-utcára sétálva, és elkezdik figyelni, hogy milyen érzéseket kelt bennük. Egyszer csak meglátták ezt a házat, ahol egy néni tett-vett a virágos kertben és rájuk köszönt. Nagyon szimpatikus volt, és az egész környezet megragadta a házaspárt; maga a ház, az udvaron álló gyönyörű, óriási diófa, a kúttal. Ez három évvel a vásárlás előtt történt. A kép beégett az emlékezetükbe, és amikor eldöntötték, hogy nem keresnek tovább külterületet, szerencséjükre épp eladóvá vált ez a ház.

„Mégsem ment könnyen! Először egy ingatlanoson keresztül próbáltunk megegyezni, de annyira inkorrekt volt, hogy végül elálltunk a vásárlástól. Pár hónap múlva Gyuri, a férjem feladott egy hirdetést a helyi újságban, hogy eladó házat keresünk. Ez a néni hívott fel, nem tudta, hogy mi vagyunk a korábbi vevőjelöltek. Úgyhogy végül ilyen kalandosan sikerült megvenni.”

Zsuzsa megtalálta az 1500-as évekből származó iratokat, amiből kiderült, hogy kié volt a ház. Egy nagybirtokos építette, és akkor még a szomszédos telkek is idetartoztak. Mostani állapotában meglehetősen lelakott, korszerűtlen és rossz elrendezésű volt. A nagy, központi tér helyén legalább öt helyiség volt összezsúfolva, és a falak, födémek is felújításra szorultak. A statikus szerint a száz éve rakott falak stabilan álltak, nem kellett alábetonozni, de mivel a régi kőházaknál nincs a kőfal alatt vízszigetelés, egy speciális vakolatot (Kerakoll) alkalmaztak, amit műemlékházaknál használnak.

„Korábban is egy régi kőházat újítottunk fel, ezért tudtuk, mivel jár. A férjem tetőszigeteléssel foglalkozik, de nagyon szeret fával dolgozni itthon. Rengeteget munkát tett a ház átalakításába. Utólag azt gondolom, hogy talán egyszerűbb lett volna újat építeni, de elveszett volna a patinája, a varázsa. Ez egyébként vitás kérdés volt közöttünk. Én kicsit elfogult művészszemmel néztem, Gyuri pedig abszolút reálisan felmérte, hogy óriási feladat lesz. Persze én is láttam, de nem nagyon akartam tudomásul venni.”

A galéria úgy alakult ki, hogy a bontás során kiderült, hogy a fafödém nagyon szuvas, le kell bontani. Akkor nyílt meg a tér. Az egész felújításra jellemző volt, hogy ahogy bontották, úgy vált nyilvánvalóvá, hogy melyik helyiséget hol kellene kialakítani. Zsuzsa talált ki mindent, igazából egy olyan tervezőt keresett, aki méretarányosan lerajzolja azt, amit megtervezett. Sokat gondolkodott, és amikor eljött a tervező, valójában csak kikérte a véleményét, hogy szerinte működik-e, amit kitalált. A szakember szinte semmin sem változtatott az összesen kb. 270 m² lakóterület beosztásán.

„Amiben elakadtam az a tárolás volt. Az előző házunkban nagyon kevés hely volt, éreztem, hogy segítség kell benne. Ahogy megvettük a házat, elkezdtem ötleteket gyűjteni, és így találtam rá a tanfolyamokra. A Találd meg az otthonod stílusát kurzust is elvégeztem, mert ezzel kapcsolatban is sok kérdés felmerült bennem.”

Zsuzsa számára a szépség nagyon fontos. Nem tud együtt élni olyan tárgyakkal, amelyeknek a formavilága nem esztétikus vagy haszontalanok. Ez már az előző otthonukban is így volt, és szinte mindent áthoztak magukkal onnan. Zsuzsa kezdetben bizonytalan volt, hogy a kicsit farmhouse stílusú házba hogyan fogja beilleszteni a régi polgári bútorokat, szőnyegeket, de aztán a tanfolyam hatására szépen összeállt.

„A szőnyegekhez kerestem olyan stíluselemeket, részleteket, ami harmonizál velük. Így terveztem meg a korlátot, ami először kissé templomi hangulatot árasztott, de nem tudtam kovácsoltvasból egyszerű formát elképzelni, ki akartam használni a szépségét.”

Zsuzsa szenvedélye a régiből új létrehozása, vagy hogy más funkciót adjon egy-egy tárgynak. Például a lenti folyóson és a fenti szobákban a szürke vas lámpabúrák régen egy iskola fehér zománcos ivókútjai voltak, de rozsda borította, amikor megkapták egy ismerősüktől. Pont a lámpaprojektnél tartottak, rengeteget keresgélt, de nem talált jó árban olyat, amit a házba illőnek gondolt. Viszont megtetszett neki pár formailag izgalmas lámpakiegészítő. Megtanulta a villanyszerelőktől, hogy mit hova kell bekötni, és elkezdte összeszerelni a homokfújt ivókút lámpákat a berendelt alkatrészekből. Ez akkora sikerélményt adott számára, hogy többé nem keresett kész lámpákat, inkább bolhapiacon vagy a Marketplace-en kutatott lámpaalapanyag után, mert tudta, hogy össze tudja szerelni. A néhány vásárolt lámpa esetében is cserélt pl. mennyezeti rózsát vagy kábelt.

A len függönyök is alternatív megoldást igényeltek, mert nagy vágya volt ez Zsuzsának, de túl drága lett volna, így asztalterítőkből oldotta meg. A hálószobában régi, szőtt len asztalterítő tölti be a függöny funkciót.

A nagy közösségi térben kapott helyet a nappali és a konyha, a látványt nem csak a kovácsoltvas korlát koronázza meg, hanem a hatalmas bevilágító ablak is. Ha szemben állunk vele, a bal oldali sarkában kel fel a Nap, és egész délelőtt besüt, déltől pedig a másik sarokba ér. Zsuzsa meg akarta hagyni a két jellegzetes kis parasztablakot a konyhában, hogy a ház jellegét ne veszítsék el, de az nem adott volna elég fényt. Erdélyben és Szeged környékén vannak ilyen házak, ahol a homlokzatra fából készítik a nap motívumot, ez adta az inspirációt.

Nem csak a rajzbak utal Zsuzsa foglalkozására, számos saját, valamint más művészek festményei láthatók a falakon.

A virágos láda fölötti nagy kép egy XVI. századi holland festő reprodukciója. Izgalmas összhatást kelt a paraszti kultúrából származó ládával, és a kis biedermeier kanapéval. A ládát Erdélyből hozta Zsuzsa, nem családi örökség, de azt az energiát hordozza, ezért fontos számára.

A pianínón a kilencéves kislányuk játszik.

A kályha inkább látványelem, de rásegít a padlófűtésre telente. Ugyan nem tartja a meleget úgy, mint egy cserépkályha, de nagyon jó hangulatot ad a ropogó tűz látványa.

Nincs tévékészülékük, mozizáshoz projektort használnak, A gerendáról lelógatott, feltekerhető vetítővászon használaton kívül szinte láthatatlan.

„A konyha megtervezéséhez is elvégeztem a kapcsolódó tanfolyamot. Nagyon szeretek főzni, és úgy éreztem, nagyon jól kell funkcionálnia nagyobb méretben is mindennek, ami eddig kicsiben működött. Fontos volt, hogy tényleg úgy alakítsam ki ergonómiailag, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolni főzés közben.”

„A bútort a Marketplace-en találtam, évekig hevert szétszedve. Fontos volt számomra, hogy valódi fából van a szerkezete is. Csak akkor döntöttem a színéről, meg az konkrét átalakításáról, amikor kész lett a ház és behoztuk. Így beköltözéskor még nem volt használható konyhánk. Több próbálkozás után végül egy vizes bázisú, zöld árnyalatú zománcfesték vált be.”

A színek kiválasztásakor visszafogott, semlegesebb árnyalatokban gondolkodott Zsuzsa. Mivel a konyhabútor színe hosszú távra szóló választás, hagyott pár napot magának, mielőtt a három szóba jöhető szín közül (kékesszürke, zöld, bézs) döntött.

A kétszáz éves feldolgozóasztal nem először költözött velük. Több bútoruk esetében jellemző ez a ragaszkodás. Egy darabig kültéri asztalként használták a veszprémi házban, amitől eléggé tönkrement, de még menthető volt.

A felette lévő gerenda, amiről a lámpák lógnak, csupán dekorációs elem.

A nyitott polcokra került pár különleges tárgy is.

A sárgaréz edényeket Zsuzsa öccse hozta egy svéd turkálóból.

Az ablakban lévő régi levélmérleg se hétköznapi darab.

A konyha mögötti kis műtermet eredetileg csak a saját munkájához tervezte Zsuzsa, de közben elkezdett kiscsoportos rajz és festészet órákat tartani, ami szintén itt zajlik. Szemben vele kapott helyet egy nagyobb kamra. Mivel sok mindent befőz, fontos volt, hogy megfelelő méretű legyen.

Az ebédlőt utólag építették hozzá az eredeti épülethez.

A mexikói tömörfa asztal körül álló székeket szinte egyesével szedte össze Zsuzsa. Van közte olyan is, ami egy kukás konténerből került ide.

A csillárnak fekete volt a fém része, amikor megvette, az eladó hölgy nem tudta megmondani, hogy miből van. Amikor Zsuzsa lemaratta, kiderült, hogy bronzötvözet. Benne hagyta a mélyedésekben a zöldes patinát, amitől nagyon szép lett a végeredmény.

Egy látványfalat is kialakítottak a régi kőfalból, a veszprémi házukhoz hasonlóan.

„Ezzel dolgoztam a legtöbbet szerintem. Ki volt pörögve a vakolat és elkezdtek kihullani a kövek is belőle. Csemperagasztóval ragasztottam vissza, sőt még hoztam kavicsokat, hogy kipótoljam. A néhol 10 centi mély lyukakat homokos kőfúgával tömtem be. Annyira kemény volt, hogy az ujjaimmal kellett betapasztani.”

„Szeretem ebben a nagy üvegfelületű, napfényes ebédlőben meginni a kávémat. Télen nagyon sok zöld növény kerül ide kintről, olyankor különösen kellemes. A másik kedvenc helyünk a kanapé a nappaliban. Délelőtt pont odasüt a nap, szívesen ücsörög ott az egész család.”

Nagyon szép átlátásokat alakított ki Zsuzsa az egész házban.

Az étkezőt és a közlekedőt összekötő átadó ablakba szintén különleges tárgyakat válogatott. A magasabb réz gyertyatartót édesanyjától kapta, az alacsonyabb, díszesebb gyertyatartót gyermekkorában találták a nagymamájánál, ásás közben.

A földszinti és az emeleti közlekedő szintén szépen vezeti a szemet.

„Próbáltam a legkisebb átalakítással megtalálni a funkcióját a házban meglévő adottságoknak. Ez hozta magával az ötletet, hogy ha már le lehet oda ülni olvasni, tegyünk vele szemben egy könyvespolcot. A tetején lévő grafikák Szabó T. Gyula erdélyi grafikusművész munkái.”

A ferde tetősík alatti beépítéssel szuper tárolókat nyertek a ferde tető alatt.

Az eredeti főfalak vastagságát ablak beülő kialakításával használták ki.

A hálószobába Zsuzsáék vágtak ablakot a kőfalba.

Minden beltéri ajtó színes üvegberakásokkal van díszítve felül, és ahogy átsüt a fény rajtuk, szépen rávetül a fehér falakra.

Két fürdőszoba van a házban. A lenti fürdő zuhanyozós, és itt kapott helyet a mosó- és szárítógép is.

*„Lent azért alakítottuk ki a bejárathoz közel a fürdőt, a korábbi konyha helyén, hogyha bejövünk kintről, ne kelljen végigmenni a házon.”*

A WC mögötti kép szintén Zsuzsa öccsének a kreatív ajándéka.

A három gyerek szobái fent vannak az emeleten. Leghátul a 16 éves kamaszlányé, ahol kicsit viccesen az volt a szempont, hogy rálásson az utcafrontra, ha az udvarlók felkiabálnak. Ez jobban szeparált, a lépcsőtől balra nyílik, biztosítva az elkülönülés lehetőségét.

Előtte egy kis társalgórészt rendeztek be, gyakran jönnek át a gyerekek barátai, és ilyenkor itt zajlik az élet.

A rózsaszín baldachinos szoba a 9 éves kislányé. Ez a legvédettebb helyiség itt fent.

„A lányok részt vettek a szobájuk berendezésében. Hoztunk egy-egy matracot, és kipróbálhattak minden szegletet, hogy hol esik a legjobban az alvás, és odatettük az ágyukat.”

A 12 éves fiú nem különösebben érdeklődik a szobája iránt. Gyakran szívesebben alszik kint a galériás részben.

Nagy kedvenc egyébként ez a hely, a vendégek is itt szeretnek aludni.

„A rengeteg komód nagyon sok mindent felvesz. Alapvetően nem akartam nagy szekrényeket betenni a gyerekekhez. Így mindegyikük kapott a szobájával szemben két fiókos részt, ahova az összes ruhája befér. Van kihúzható vállfás része is. Itt tartjuk a szezonális váltóruhákat, törölközőket, ágyneműt is.”

A laminált padló egyedül, ami kompromisszumos megoldás eredménye. Az előző két kis házukban hajópadló volt, a házaspár mindig nagyon törekedett a természetes anyagok használatára, itt azonban a burkolandó felület nagysága, a kopásállóság, és a padlófűtés hatékonysága miatt elvetették.

„Belülről nagyjából kész van a ház. Egy helyen hagytunk fejlesztési lehetőséget; a galériánál van a korláton egy picike ajtó, ahova majd később kifeszítünk egy pihenőhálót a napablak és a galériás korlát közé. Ez a harmadik ház, amiben élünk, úgy érzem, hogy szinte minden a helyére került. Nem csinálnék semmit másképp.”

A kertben ellenben még nagy terveik vannak, mert eddig a házon volt a fókusz. Az istállórészben pedig egy terápiás szobát szeretne kialakítani Zsuzsa a későbbiekben szaunával. Meghagyták a vályúkat, abban lesznek a sótömbök.

Beszerzési helyek:

Fali csempe fürdő, konyha: Metrócsempedhop.hu

Padlócsempe: Lagunaveszprem.hu

Fürdőszobai csaptelepek, len terítők (függönyként használt) : IKEA

Fa nyílászárók és beltéri ajtók: szollosi fa.hu

Konyha mennyezeti lámpák, zongora fölötti falikar, mérleg, virágos vászonkép, gyerekszobai magas fehér szekrény, üvegvázák, fürdőszobai gyapjú szőnyeg, díszpárnák, apró dekorációs tárgyak: Kringlop Veszprém

Műtermi lámpák és lámpa alkatrészek: Antikizzo.hu

Díszpárnák: Pepco, Jysk

Étkezőasztal, konyhabútor: Marketplace