Konyhakert: a vetésterv – a stréber kontra lázadó módszer
Kétféle módon lehet a magokat elvetni. 1. nem bajlódunk feleslegesen vetéstervvel, csak szétszórjuk a magokat. Megpróbáljuk megjegyezni mi-hova került, de ha nem sikerül, majd kiderül, ha kinőtt. 2. pontos tervet készítünk, amit betartva szépen elvetünk mindent.
És van egy harmadik módszer, amit kezdek tökélyre fejleszteni: pontos, átgondolt, aprólékos vetéstervet készítek. Majd jön a lázadó, aki kiszabadul a kertbe, a friss levegő megrészegíti és azt gondolja, hogy ő sokkal okosabb, mint a stréber Ditta, aki egész télen ezen dolgozott és, hogy neki senki ne mondja meg mit hova vessen. Ha szerencsém van nagy vonalakban követi a papírformát. Ide egy kis ez, oda egy kis amaz… Mint egy felhőtlenül boldog gyermek, csak szórja a magokat. Jobb pillanataiban feljegyzi, amit felülírt, de általában nincs ekkora szerencsém, hajlamos azt gondolni, hogy „nem vagyok hülye, úgyis megjegyzem”. Valóban, 1-2 napig.
Az idei év is a menetrend szerint indult. Azaz kész a vetésterv. Még lehetne finomítani, fajtákkal, vetési dátumokkal, de ez az, amit már most tudok az elmúlt évek tapasztalatából, hogy tök felesleges és veszélyes is ennyire beszabályozni a rebellis Dittát, próbálom vele megtalálni az aranyközéputat, hogy lehetőleg kövesse a leírtakat, cserébe hagyok neki némi rugalmasságot. Nehéz vele, na. Minden tiszteletem a szüleimé, hogy kamaszkoromban nem vágtak ki, mint macskát szarni. Szerencsére a kert egy igen rugalmas dolog.
Egy bio konyhakert alapja a növénytársítás. Ez annyit tesz, hogy figyelembe vesszük, hogy kik a jó és kik a rossz szomszédok. Sok leírás, táblázat van a neten, nem kell megijedni attól sem, ha ezek néha ellentmondanak egymásnak. Jó szomszéd lehet azért, mert kölcsönösen elriasztják a növények egymás kártevőit, vagy jobb ízű lesz az egyik a másiktól, de lehet pusztán csak védőnövény, stb. Leegyszerűsítve: látszólag összevissza ültetünk mindent. Nálam pl vannak ugyan hagymasorok, azok is répával kombinálva, de simán szétszórva, ide-oda elduggatom a kis hagymákat, olyan növények közelébe, amik szeretik. Nyáron, amikor minden ereje teljében van, sokszor az se látszik, hogy itt valójában sorok akarnak lenni. Ebből a szempontból kicsit a permakultúrás kert felé hajlik a kinézete, de ennek a szabályait se követem szolgaian.
Ez az egész maga után vonja, hogy a klasszikus vetésforgó nem használható egy ilyen kertben. Nem tudják váltogatni egymást a bogyós termésűek, a gyökérzöldségek, a pillangósok és a levélzöldek, mert a jószomszédi viszony figyelembe vételével, mind együtt vannak ültetve. Ha hozzáveszem még az elő- és utóveteményeket is, akkor az még jobban megkavarja ezt az egész vetésforgósdit. Tavaly próbáltam a tervezés során Gertrud Franck (Öngyógyító kiskert) módszerét, de több szempontból nem tetszett, így végül hagytam, nem erőltettem rá a saját rendszeremre. Megint más módszer van A bőség kertje c. könyvben (Krumpach Erzsébet). Ez a példa nagyon szépen mutatja, hogy egy kertet a magunk igényére szabhatunk, a módszert is és ezáltal teljesen egyedi kerteket alakíthatunk ki.
Én még zöldfülű vagyok, keresem a módszerem, minden év egy újabb kísérlet, megfigyelek és következtetéseket vonok le. Jelenleg szent meggyőződésem, hogy ha a talajra koncentrálok, hogy az mindig tápanyagdús legyen és jól választom meg az elő- és utóveteményeket, akkor nem kell sokat bajlódni a vetésforgóval, max, a betegségek elkerülése végett nem ültetem ugyanoda pl az uborkát, ahol előző évben fertőzött növény volt. De ehhez sok év kísérlet, megfigyelés és tapasztalatszerzés kell…
Most idén egy dologra koncentráltam: a fővetemények lehetőleg máshova kerüljenek, mint tavaly, figyelembe véve persze azt is, hogy van a konyhakertnek árnyékosabb része is. És ahova lehet, hasznos előveteményt vetek (mustár, spenót, lóbab), ezek mind táplálják a talajt.
A táblázatom nem tökéletes, még 2 perccel ezelőtt is találtam benne hibát, de nem babázgatom tovább, felesleges, a rebellis úgyis egy tollvonással áthúzza majd… A terv egy egyszerű google sheets, vannak mindenféle színes-szagos konyhakert tervezők, de odáig még nem merészkedtem, hogy ezekbe belemélyedjek. Nincsenek benne a másodvetemények, azt majd a nyári hőségben átgondolom, amikor az ember ugyanúgy a ház rabja, mint télen és csak reggel-este merészkedünk ki a kertbe.
Férj igencsak csóválta a fejét, maikor kértem, hogy csináljon nekem a táblázatból jpg-t. Szerinte így béna felrakni a blogra, megcsinálta volna nekem szépen 😀
Ha túl kicsik a képek, akkor jobb klikk, kép megtekintése és ott még jobban bele lehet nagyítani.
A lázadó kertészkedés, amolyan Ruth Stout módra jó dolog, de így sokkal nehezebb tanulságokat levonni, márpedig ezek a tanulságok, amik segítenek, hogy minden évben kicsit jobban csinálja az ember. Pl nem árt tudni, hogy melyik paradicsomtő pontosan melyik fajta, így kiszűrhető az, amit nem annyira szeretünk, vagy amelyek problémásabbak, betegségekre fogékonyabbak. Ugyanígy lehet, hogy az egyik répafajta szereti a kertünket és jó nagyra nő, míg a másik kis csenevész marad.
Itt nézhetitek meg a Ruth Stout videót, amúgy érdemes, vicces a néni:
*****
Nézz szét az Online Lakberendezési Tanfolyamok között!
– Segítenek, ha vásárlás, felújítás, építkezés előtt állsz
– Megtanulod a lakberendezés alapjait, szabályait, a tervezés menetét
– Megismered, hogy milyen elemekből állnak össze az egyes stílusok és hogyan tudod őket mixelni
A lakás attól lesz otthon, hogy beleviszed az egyéniségedet, személyiségedet! Egy áruházi katalóguslakást nem nagy művészet összerakni, de egy olyat, amire az emberek azt mondják “Nahát! A lakásod pont olyan, mint amilyen Te vagy!” Na ez már egy kicsit összetettebb feladat…
Minden megtanítok az online tanfolyamokon, ami ehhez szükséges. Rizsa nélkül, egyszerűen és érthetően!
A tananyagok állandó jelleggel, mindenféle korlátozás nélkül, bárhonnan, bármikor elérhetőek az online felületen. A tanfolyamokhoz tartozik egy szuper hangulatú zárt FB csoport, ahol bármikor kérdezhetsz, ha elakadsz, vagy kétségeid vannak, megerősítésre lenne szükséged.