Az egészséges lakókörnyezet alapja a tiszta levegő és a megfelelő légcsere. Ahol túl nagy a nedvesség, ott előbb utóbb felbukkan a penész is. Gyakran sikertelen a küzdelem ellene, hiába vetünk be különböző eszközöket. Pácser Attila, aki 2005 óta foglalkozik lakások végleges penészmentesítésével most segít eloszlatni pár tévhitet.
Tények
Miért legyünk hálásak a penésznek?
Mert a penész az egyetlen kórokozó, amely megmutatja, hogy egészségtelenül magas páratartalmú, szellőzetlen, rossz levegőjű lakásban élünk. Számtalan gomba, vírus, baktérium és atka él és virul ebben a környezetben (18-24 °C és 60-80%-os páratartalom), amelyeknek nem tudjuk a mennyiségét, hogy az élettanilag tolerálható tartományban vannak-e vagy már erősen egészségkárosítóak. Kutatások bizonyítják, hogy egy penészes lakás levegőjében, szinte mindig van olyan szennyezőanyag, ami sokkal veszélyesebb a penésznél, ám a falra kiülő penész az egyetlen, ami figyelmeztet a bajra.
Mennyire káros az egészségre egy szellőzetlen lakás, mi az a Beteg Épület Szindróma?
A beltéri forrásokból származó fizikai, biológiai és kémiai szennyeződések a megfelelő szellőzés hiányában feldúsulnak, ami mérgezővé teheti a lakás levegőjét. A Beteg Épület Szindróma olyan állapot, amely akkor lép fel, amikor a lakók egy része olyan tünetekkel küzd, amelyeknek nincs konkrét azonosítható oka (fejfájás, szédülés, hányinger, irritált szemek, orr- vagy torokproblémák, száraz köhögés, bőrproblémák). A leggyakoribbak a különböző légúti allergiák, köhögés, asztma. De előfordulhat akár hajhullás, álmatlanság, idegrendszeri tünetek is. A két jellemző kiváltó oka a nem megfelelő szellőzés, az ebből adódó magas páratartalom, ami a kórokozók táptalaja. Ahol a penészedés kiváltó okát nem szüntetik meg, számolni kell vele, hogy mindig vissza fog térni.
Hogyan alakult ki?
Az 1970-es évek energiaválsága előtt az épületek alkalmasak voltak nyílt égésterű tüzelőberendezések működtetésére. Alapvető feladatuk volt a lakás szellőzésének biztosítása, a kályhák, kandallók és kazánok égési levegőjének utánpótlása a tömítetlen nyílászárók résein történt. Később az energiatakarékosság érdekében minden rést leszigeteltek, ahol a levegő be- vagy kiszivárgott. Ezzel a szinte légmentes lezárással megszűnt a természetes szellőzés. A tökéletesen záródó thermoüveges – gumitömítéses nyílászárókkal átestünk a ló túlsó oldalára. A Beteg Épület Szindróma leggyakoribb, látható tünete a penész, de nem ez az egyetlen. A penész eltávolítása után is maradnak mérgező anyagok a levegőben, sőt, a penészlemosókkal csak növeljük a vegyi terhelést. A cél tehát nem csak a penész eltüntetése, hanem az egészséges lakókörnyezet megteremtése.
Miért a bútorok mögött lesz penészes a fal?
A hideg fal lehűti a levegőt, amitől csökken a térfogata és megnő a sűrűsége. Emiatt zuhanni kezd, és vákumot képezve lehúzza magával a bútor fölötti meleg levegőt. Ha a lakás levegője párás, és eléri a harmatpontot a hőmérséklete, kicsapódik a nedvesség. A gyors légáram elkezdi párologtatni, emiatt hőelvonás történik, ami tovább hűti a felületet és gyakorlatilag egy párakondenzátor jön létre. Ilyenkor érzékeljük azt, hogy a szekrényből kivett ruhák hidegebbek. A leggyorsabb, ha elhúzzuk a bútort a faltól, hosszú távon pedig a szellőzőrendszert építtetünk ki.
Miért csak egy helyiségben van penészedés?
A pára nem ott keletkezik, ahol a penész kialakul, csak ott tud lecsapódni. (A nedvességet bárhol fel tudja venni a levegő a lakásban, és ott adja le, ahol eléri a harmatpontot egy hideg felületen és lecsapódik.) Éppen ezért kell a tereket egyben kezelni és rendszerben gondolkodni. Csak akkor oldható meg végleg a penészedés, ha a párát a keletkezés helyén megszüntetik.
Van-e értelme páratartalom-mérőt használni?
Nincs, mert csak pillanatnyi értéket mutat az adott helyen, az egész lakásról nem ad információt.
Tévhitek
Ablaknyitásos szellőztetés
Éjszaka és hajnalban van a leghidegebb, ekkor csapódik ki a legkönnyebben a nedvesség a lakásban az hőhidak mentén, az ablakok melletti falfelületeken. Ilyenkor lenne a legnagyobb szükség a szellőztetésre, de alvás közben ez nem lehetséges.
Kondenzációs párátlanító
Csak egyetlen helyiség párátlanítására alkalmas. Magas az áramfogyasztása, hangos és foglalja a helyet. Feladatokat ad (pl. a tartály rendszeres ürítése, a készülék egyik helyiségből a másikba költöztetése), de friss levegőt nem biztosít, az elhasznált szennyezett levegőt keringeti és csak a párát vonja ki belőle a többi szennyező anyagot nem.
Falinjektálás
Abban az esetben tökéletes eljárás, ha talajvíz vagy külső víz okozza a penészesedést. Elképzelhető, hogy a penészedést egyszerre okozza szellőzetlenség és külső vizesedés. Ennek pontos megállapítása szakember feladata.
Külső hőszigetelés
A penészedésnek a hőhíd nem az oka, hanem a helye. Ez a fal leghidegebb pontja, itt csapódik le a nedvesség a levegőből. Tehát, a hőszigeteléssel nem lesz alacsonyabb a páratartalom. A levegőben lévő pára szellőzéssel történő elvezetéséről kell gondoskodni. Csak akkor indokolt a szigetelés, ha kint -4 °C hideg van és a sarkok felületi hőmérséklete 12 °C-nál hidegebb. Érdemes épületenergetikust hívni, aki hitelesített hőkamerával megnézi, és javaslatot ad arra, hogy teljes hőszigetelésre vagy részleges szigetelésre van-e szükség.
Belső hőszigetelés
A belső hőszigetelés egy logikai bukfenc: azt feltételezi, hogy ezzel megszüntethetők a hőhidak. De sajnos csak nagyobb károkat okozhatunk, mert a hőszigetelés szélén sokkal hidegebb felületek fognak kialakulni, mint az eredeti hőhidak. Nem veszi figyelembe, hogy a fűtésrendszer fontos része a falfelület. A fal tárolja a fűtési rendszer által leadott hőt, a belső hőszigetelés pedig kizárja a falat a fűtési rendszerből. Megszűnik a hőtárolás, hideg lesz a fal, és izzadni fog a szigetelés szélénél, mert ott lecsapódik a pára. Ezért a belső hőszigetelés valójában többet árt, mint használ.
Fújós penészölők
Használatukkal pont az alapvető célt nem érjük el. Mérgező anyagoktól szeretnénk megszabadítani a lakásunkat, de a penész helyett a penészölőkből származó különböző mérgező vegyületekkel terheljük környezetünket, romboljuk egészségünket. Ezek gyakorlatilag ipari hipók, amelyek a háztartási hipókkal ellentétben nem párolognak el. Az aktív klór benne marad a levegőben, ami kimarhatja a nyálkahártyát, légutakat, hörgőt, tüdőt.
Penészölő festékek
Csak tüneti kezelést jelentenek, a páralecsapódást és az alapvető problémát nem oldják meg. Ráadásul nehézfémeket, mérgező kémiai anyagokat is tartalmazhatnak és minél hatékonyabb, annál mérgezőbb az élő szervezetre.
Tablettás párafaló
A párafalógépek nem tudnak annyi párát megkötni, mint amennyi pára akár már egy kisebb család esetében is keletkezik, ezért hosszútávom nem hatékonyak.
Ózonos fertőtlenítés
Valamennyit elpusztít a jelenlévő kórokozókból, de egyúttal helyet is csinál újabbak megjelenésének. Nem hatékonyabb, mint a házi hipós lemosás, viszont sokkal drágább.
Légtisztítók
A levegőtisztítás, fertőtlenítés, csírátlanítás valójában csak a betegek esetében szükséges, amiről orvosnak kell döntenie, a penészt viszont nem szünteti meg. Mindenhol meg fog jelenni, ahol szaporodni tud.
Következő cikkünkben elmondjuk, mi jelentheti a megnyugtató, végleges megoldást, amit a Hegyvidéki Garzon Projektben is alkalmaztunk.
Fotó: saját
