Szuper időnk volt a téli pihenő utáni első hétvégén, amit a Ház körüli munkákkal töltöttünk. Még mindig a rombolós fázisban vagyunk. A következőket kell elvégeznünk az építés előtt:
- minden helyiséget kiásni kb 25 cm-re, mivel jelenleg nincs padló rétegrend, csak föld-homok-hajópadló. Ahol hidegburkolat volt, ott meg föld-habarcs-cementlap.
- Cserépkályhát elbontatni és a zongorát kivinni
- a tornác beépített ablakait kibontani
- kérdéses, hogy a többi nyílászárót, amit bontani kell, megcsináljuk-e mi
- régi gépészet-villany elbontása
Szombat reggel onnan indultunk, hogy a zongora-szobán (ez lesz a két háló) kívül már majdnem mindenhol fel volt bontva a burkolat (ezt még tavaly csináltuk), illetve a leendő konyha egy része már ki volt ásva. Leendő alaprajz emlékeztetőül:
A két nap alatt kiástuk a fürdőt, WC-t és az előteret, valamint a konyha-étkező további részét (nem az egészet).
Emlékeztetőül. Leendő konyha-étkező, itt még előszoba és kisszoba, fallal:
Aztán elbontottuk a válaszfalat:
Lett egy szép-tágas terünk, bár ez még nem a teljes méret, mert a tornác egy része is hozzá lesz csapva:
Aztán kiástuk:
Ezen kívül a kinti sitthalmot is jelentősen lecsökkentettük, mindkét nap megtöltöttünk 1-1 konténert. Ekkora kupacot hagytunk ott ősszel:
És ekkorára csökkentettük most:
Mellette állt még egy halom föld és zöldhulladék:
Ezek mondjuk megnövekedtek 🙂
A szombati konténerünk:
És a vasárnapi:
Már nem is emlékszem melyik okos segítőnk ötlete volt, hogy egy adag kiásott földet hordjunk hátra a derítőhöz, hiszen ha már rá leszünk kötve a csatorna hálózatra, akkor azt be lehet temetni:
Bár fogalmunk sincs hány m3 földet nyel majd el, szerintem ha akartuk se nagyon bírtuk volna felemelni a vas fedelét. De inkább nem akartuk.
A Ház kibelezése a WC-ben a leglátványosabb (jelenleg fürdő-WC). Ez ilyen volt:
És ilyen lett:
Csövek mindenfelé:
Éppen a kádat vertük szét, amikor megjelent egy kisteherautóval „alvállalkozó”, hogy vasat venne, vagy bármit amit kibontunk. Mondtuk neki, hogy van két hőtárolós kályha, ingyen elviheti. Az egyik kb 200 a másik 300 kg. A kisebbik látszik fent, a sittkupacos képen, azt még ősszel vért izzadva szenvedtük ki. Közben megtudtam, hogy ezek tele vannak samott téglával és azért ilyen bazi nehezek, szóval innentől kezdve csak szét kell szerelni és kiszedni. A férfiak vadul feszegették a benne lévő fűtőszálakat, hogy ki bírják venni a téglákat, rossz volt nézni, ezért fogtam a kis csavarhúzóm és néhány perc alatt szétkaptam az egészet, mintha egész életemben hőtárolós kályhákat szereltem volna szét. Azt hiszem ekkor vívtam ki „alvállalkozó” elismerését, mert innentől kezdve górénak szólított. Elvitték még a kádat, lekapták a bojlert és még egy adag bontott hajópadlót (már nem használható, szuvas, szivacsos, megvetemedett) is felpakoltak, ami még felfért az autóra. Kiegyeztünk egy tálca sörben és hogy visszajön a többi fáért meg a hullámpalákért, amiket a kertből innen-onnan szedtünk össze, de nem jött. Egy félelmem van, hogy ott áll a garázsban a leendő, felújításra váró öntöttvas kádunk, nehogy „alvállalkozó” nagy buzgóságában távollétünkben meglovasítsa.
Az ásáson kívül a fiúk leszerelték a 3 konvektort és én elkezdtem lebontani a műanyag redőnyöket. De a felső csavarokat meghagytam nekik 🙂
A vasárnapot én valójában a kertben töltöttem. Délelőtt azért, mert az új konténer csak déltájt jött meg, aztán meg a többiek olyan szépen kialakították a munkatempót, hogy valahogy felesleges lettem 🙂 Mert hárman lapátolni egy talicskába már nem a hatékonyság fokozása, inkább csak egymás lába alatt levés. Úgyhogy visszatértem a 200 m2-nyi veteményeshez, amit elkezdtem rendbe tenni. Igazi előtte fotóm nincs, mert vadul nekiestem a derékig érő gaznak, mire észbe kaptam, hogy dokumentálni kellett volna. Egyébként zárójelben jegyzem meg, hogy nagyon nehéz feladat, mindig mindent fotózni, mert ha az ember belelendül a munkába, akkor eszébe se jut előkapni a fényképezőt, meg olyan rossz érzés megszakítani a lendületet.
Az elvadult veteményeskert:
Amikor fotóztunk, már kikaptam az igazán látványos, óriási gazokat:
Azon túl, hogy mind a 200 m2-t kigazoltam, kb az 1/5 felástam. Ez viszonylag könnyű volt, mert nagyon puha volt a föld, ellenben megszenvedtem az alkörmössel, amit igyekeztem gyökerestül kiásni, bár úgyis visszanő, de most már jobban figyelek rá. Azok a kiálló kis vékonyka kórók az alkörmösök, direkt nem vágtam le a szárát, hogy lássam hol vannak. Egy kiirthatatlan gyom, hatalmas, jégcsapretek-szerű gyökérrel:
Az ásás után úgy mozogtam, mint egy berozsdásodott páncél 🙂 No de majd hozzászokok! Egyébként szuper volt egész nap a levegőn lenni és tevékenykedni, nem hiányzott se FB, se internet…
Közben az emberek jöttek-mentek az utcán, mindenki köszönt, sokan megálltak, érdeklődtek, hogy mi vettük-e meg a házat? Jó páran azt is megkérdezték, hogy alakítjuk át, mert jártak bent régen, tudják milyen volt. Olyan jó kedvem volt ettől, ez az egyik ok amiért vidékre vágytam. Lívia néni, a szembe szomszéd mondta, hogy ha már úgy állunk ad nekem vagy egy tucat különféle gyógynövényt a kertbe, szintén csak úgy megállt beszélgetni Eszter, aki lucernamagot (nem takarmány:)) ígért.
És mindeközben éledezik a kert. Duzzadnak a rügyek az orgona bokrokon:
Tele van a kert apró lila és fehér ibolyákkal:
A hóvirágok már kezdenek lenyílni, de helyettük itt vannak a nárciszok és a tulipánok is bújnak ki. És van egy csokor recéshagymájú nőszirom is:
Köszönet mindenkinek aki segített nekünk a hétvégén: Vera, Ancsa, Ana, Peti, Zoli. És persze a nagyszülőknek, akik az unokákra vigyáztak 🙂 Két hét múlva tudunk ismét egy egész hétvégét rászánni a projektre, addigra a cserépkályha-zongora kérdést meg kell oldanom, hogy haladni tudjunk. Illetve le kell addigra szerveznem egy gépészeti randevút is.
Még egy fontos eseménye volt a hétvégének, korábbi körös egyeztetések után a Ropant Fával megtörtént az ablakok helyszíni felmérése is, de erről egy külön posztban számolok majd be.
Folyt. köv.
*****
Nézz szét az Online Lakberendezési Tanfolyamok között!
– Segítenek, ha vásárlás, felújítás, építkezés előtt állsz
– Megtanulod a lakberendezés alapjait, szabályait, a tervezés menetét
– Megismered, hogy milyen elemekből állnak össze az egyes stílusok és hogyan tudod őket mixelni
A lakás attól lesz otthon, hogy beleviszed az egyéniségedet, személyiségedet! Egy áruházi katalóguslakást nem nagy művészet összerakni, de egy olyat, amire az emberek azt mondják “Nahát! A lakásod pont olyan, mint amilyen Te vagy!” Na ez már egy kicsit összetettebb feladat…
Minden megtanítok az online tanfolyamokon, ami ehhez szükséges. Rizsa nélkül, egyszerűen és érthetően!
A tananyagok állandó jelleggel, mindenféle korlátozás nélkül, bárhonnan, bármikor elérhetőek az online felületen. A tanfolyamokhoz tartozik egy szuper hangulatú zárt FB csoport, ahol bármikor kérdezhetsz, ha elakadsz, vagy kétségeid vannak, megerősítésre lenne szükséged.
