Tervek vs. megvalósulás Wein Kriszta nyaralójában
A DIY projektekre különösen igaz, hogy hiába találjuk ki, hogy milyen lesz a végeredmény, a munkafolyamatok alakulása és a nem várt körülmények gyakran felülírhatják a terveinket. Igaz ez Wein Kriszta lakberendező nyaralójára is. A felújítást bemutató sorozat mostani részében ezeket a momentumokat vesszük végig. Nézzük, milyen változások történtek eddig az eredeti tervekhez képest!
Szöveg: Szabó Eszter, fotó: Wein Krisztina
Leszakadt mennyezet, új perspektívák
Arról az előző részben már esett szó, hogy a mennyezet kiszedése már a legelején megfogalmazódott bennük annak érdekében, hogy a padlás és a pici belső tér összenyitásával növeljék a térérzetet. Bizonyos helyeken azonban szerették volna, ha megmarad a plafon, hogy lehatárolja a konyha és a gardrób terét. Ám amikor elkezdték a bontást, kiesett a mennyezet a konyha fölött is és úgy döntöttek, hogy nem rakatják vissza.
„Így gyakorlatilag az egész ház egyetlen térként hat, csak a fürdőszoba és a gardrób maradt meg „dobozként”. Ez felülírta azt a tervemet, hogy régi oszlopokkal válasszam el a konyhát a nappalitól, mást kellett kitalálnom.”
Annyira pici ez a helyiség, hogy túl hangsúlyos lett volna a konyha látványa leválasztás nélkül. Egy régi IKEA Billy könyvespolcot használtak térelválasztóként, ami első hallásra nem hangzik extra megoldásnak, de Kriszta mindig csavar egyet a legszimplább dolgokon is.
„Ahogy befordítottuk a bútort, gipszkartonnal beburkoltuk a teljes hátsó falát és az oldalát, így egybefüggő felületté vált a mellette lévő fallal.
Lefestettem, és a sima fehér falra faléceket ragasztottunk fel. Utána az egészet újra lefestettem falfestékkel.
Nem mondhatnám, hogy ez egy pikk-pakk munka volt, komoly monotonitástűrő képesség kellett ahhoz, hogy egyesével, faragasztóval felragasszam a léceket ezzel a keskeny kiosztással. De a nappali felől tökéletesen falszerű hatása lett, a konyhában pedig több pakolóteret nyertünk.”
Első körben az volt a terv, hogy tetőhullámlemezt tesznek fel a falra, mert íves felületben gondolkodott Kriszta, de mivel nem lehet derékszögben hajlítani, elvetették. Ezután jött az ötlet, hogy akkor legyen lécezett. A kész panelek nagyon drágák voltak, a lambériánál pedig izgalmasabb és plasztikusabb felületet szerettek volna, ezért tovább keresték a megoldást.
„Először 4 x 3 centiméteres tetőlécekre gondoltam, de nagyon vastagnak találtam, valami finomabbat akartam. És akkor megláttam a barkácsboltban ezeket a 0,8 x 0,8 cm-es, 240 cm hosszú dekorkéceket. Relatív olcsó volt és nem sokat kellett vágni a hosszából. Azonnal felvásároltam a teljes készletet.”
Nem először fordul elő, hogy Kriszta kreativitása egy barkácsáruházban kap szárnyra, számos egyedi megoldás pattant ki a fejéből itt.
„Ez egy nagy és hosszadalmas projekt volt, de végülis abból, hogy kihullott a plafon és újra kellett tervezni, egy igazán szuper jó dolog született.”
Kályha helyett klíma
Kriszta nagy szívfájdalma, hogy le kellett mondaniuk az eredetileg tervezett fatüzelésű kályháról. Hűtő-fűtő klímát választottak helyette, a képen látható vaskályha csak dekorelem. A lakberendező erősen légkondi-ellenes egyébként, hűtésre nem is tervezik használni, szóval tényleg nagy kompromisszum. Az utólag épített kémény ára miatt döntöttek így, ami gyakorlatilag a teljes költségvetés 25 százalékát elvitte volna, ráadásul egy nagy fenyőt is ki kellett volna vágni, hogy elférjen a kémény. A légkondicionáló készülék beszerelése sem volt egyszerű, mert egy ilyen faháznál nem lehet a vezetékeket a falban elvinni. Vagy kívül, vagy alul, a lábazatban, esetleg felül, a gerenda tetején vezethetők el.
„Szerencsénk volt, mert ennek a faháznak téglából van a hátsó fala. Emiatt erre a falra került a klíma, és a téglafal másik oldalára rakták a kültéri egységet.”
Ablak itt, csere ott
Változott az eredeti tervekhez képest az ablak kérdése is. Nem akarták lecserélni őket, mert teljesen jól zártak, de a konyhában lévő esetében végül egy praktikusabb modellt választottak.
„Gyakran tervezek a konyhákba a pult fölé olyan nyílászárókat, ami alul fix, felül nyitható. Egyszerűen azért, mert nem nyílhat rá egy pultra az ablak, használhatatlanná teszi, szellőztetéskor mindig el kell pakolni róla.”
Szerencsére az egyik barátjuk asztalos, így Kriszta férjével pillanatok alatt berakták az újat. Ez nem egy klasszikus barkácsműfaj, kell hozzá a szakember, ismerni kell a speciális praktikákat és technikai fogásokat.
Fordulat a fürdőben
Ebben a nagyon pici fürdőszobában eredetileg benne volt a bojler, a WC, a mosdó, a zuhanytánca. A bojler a gardróbbal azonos falon volt, és hogy némi plusz helyet nyerjenek, egyszerűen átfordították a másik helyiségbe. Tehát a gardrób mosókonyha funkciót is kapott a bojlerrel és a szintén itt helyet kapott mosógéppel. Egy ilyen faházban nem lehet felrakni a bojlert a falra a súlya miatt, ezért egy vaskonzolra erősítették. Jól jött, hogy a fal túloldaláról is hozzá lehetett csavarozni, de a fürdőszoba felől látszott. Gipszkartonnal oldották meg a takarását, emiatt kisebb lett a fürdőszoba és így viszont már nem fért be a régi mosdószekrény.
„Egy kisebb méretű éjjeliszekrényre cseréltük, a régi pedig majd az alsó fürdőszobába kerül. A barna színű bútor jobban is passzol ide, a fekete már sok lett volna. Csak egy nagy kép hiányzik a fekete falra, és ez a helyiség teljesen kész.”
Egy zománcozott lavór került a bútorra, amit átfúrtak. Egy ideig gondolkodtak azon, hogy a régi, csónaklakkal kezelt bambusztálat tegyék rá, de nem passzolt a bútor fa politúrjához, a fekete szegélyes mosdótállal azonban kifejezetten csinos. Egy kis kerek polcra került a fogkefe, fogkrém, és pakolóként funkcionál a WC és a vele szemben lévő mosdó melletti falon végigfutó padka.
„Ennek az az eredeti funkciója, hogy eltakarja a vízvezetékeket. Egy faházba a vízvezetékeket sem nem lehet a falban elhelyezni, alul futnak. Szerettük volna eltakarni, ezért csináltunk egy 12 cm széles, 30 cm magas padkát, ami tökéletesen alkalmas a pakolásra. Ugyanolyan fekete, mint a fal, tehát gyakorlatilag nem is látszik annyira beleolvad.”
Bútordilemmák: fürdőház helyett lakásjelleg
A nappaliba egy karakteres kanapét tervezett eredetileg Kriszta, de több okból végül ez is másképp alakult.
„Egyrészt addig, amíg nem készül el az alsó rész – ami egy kis fürdővel vendégszobaként fog funkcionálni –, mindenképpen kellett legalább egy vendégágy. Azonban annyira jól bevált ez az ideiglenesnek gondolt heverő, hogy úgy döntöttünk, itt marad. Azonban ha még egy kanapét is beraknánk mellé, már bútorraktár jellege lenne az amúgy sem túl nagy nappalinak, ezért két kényelmes fotelben gondolkodtam. Így kerültek ide a tárolónkból ezek a régi IKEA forgófotelek.”
Nem Kriszta lenne azonban, ha eredeti állapotában hagyná őket! Azt a terve, hogy átfesti fehérre a bőrkárpitot, mert nem szereti, hogy ilyen sötét. Olyan bőrfestéket rendelt hozzá, amit a luxusautók bőrüléseihez használnak. Az alsó forgó fém részeit pedig feketére fújta. Ettől sokkal minőségibb látványt kelt.
A nappali másik szemet vonzó darabja a szecessziós komód, amit házzal együtt került hozzájuk. Jó állapotban van, csak a márványlapja van elrepedve, a japán aranyozásos kincugi technikával fogja megcsinálni.
„Úgy vettük meg az ingatlant, hogy minden berendezést itthagytak a régi tulajdonosok. Kimazsoláztuk a legjobb darabokat. Tőlük maradtak a fonott székek, a heverő és a konyhakredenc is. Sok szuper darab volt, amelyekért a mai napig fáj a szívem, de egyszerűen nem fértek volna el itt. Ne felejtsük el, hogy eleve a teljes berendezést elhoztuk az előző nyaralóból.”
A különleges szépségű komód a feketére festett fal előtt és a bőrfotelek abszolút nem egy nyaraló hangulatát hozzák, hanem a lakás jelleget erősítik. A jól kitalált berendezésnek köszönhetően a nappali kellemesen tágas benyomást kelt a maga 3 x 4 méteréhez képest. Sokat számít az is, hogy teljesen kinyitható az ajtó a terasz felé, ezzel is nő a térérzet.
Csipetnyi kastélyhangulat terazzoval és kovácsoltvassal
Kezdetekkor Kriszta azon gondolkodott, hogy lefesti fehérre a padlóburkolatot, de végül úgy döntött, hogy meghagyja eredeti állapotában a követ. Az előző nyaralóból hozott fekete-fehér szőnyeget terítették rá, de lehet, hogy később egy natúr változatra vagy egy régi perzsára cserélik.
„Azonkívül, hogy most nagyon trendi a terazzo, nagy előnye, hogy nem látszik rajta a kosz. Nekem egyébként nagyon hiányzik a fehér padló, mert a pesti lakásunkban is az van és a Dobozban is az volt. Lebegőssé és könnyeddé teszi az enteriőrt. A terazzo padló az antik komóddal elegánsabb, kicsit „kastélyos” jellegű. Egyébként kívül is megjelenik nyomokban ez a hatás, a kertben mindenhol kőlépcsők, gyönyörű kiépített utak találhatók a teraszos kialakítású szinteken, a terméskő lábazat és a kovácsoltvas korlát és ablakrács is ráerősít kicsit.”
Innen jött az ötlet, hogy az alsó rész előtetője a párizsi bérpaloták hangulatát hozza vissza. A Fő utcában sétálva pattant ki az ötlet Kriszta fejéből. Az általa oly kedvelt kamuflázs technikát vetette be, amikor egy hétköznapi műanyagvázas polikarbonát előtetőt választott.
„Formailag tökéletes volt ide, és öt egyméteres darab pont kiadta a szükséges méretet. A szerkezeti elemeket egységesen feketére festettük, ettől az az egésznek minőségi hatása lett, már a környezet miatt is. Többféle technikával készült, a fém tartó részeket lefújtuk festékkel, az átlátszó műanyag alkatrészekre pedig autofóliát ragasztottunk.”
Ám a felrakása sem volt egyszerű. Egy nagyméretű, hullámzó darabot kellett precízen a terméskő falra rögzíteni. Még jó, hogy jöttek a barátok, mindenkit befogtak a macerás művelethez.
„Hangulatilag olyan lett, mintha egy kovácsoltvas tető lenne. Ezt a pici franciás hangulatot keverjük a skandináv stílusú fekete faházzal, amiben viszont régi polgári szecessziós komód van. Eklektika a javából, de kihívásnak tekintem, hogy mitől áll össze egységes egésszé. Valójában a fekete-fehér színpáros fogja össze az egészet. Különböznek a stíluselemek, de az egésznek ez az alapja.”
Kerti örömök
Beüzemelték a régi nyaralóból áthozott felfújható jakuzzit, amit olyan gépészettel szereltek fel, ami forgatja benne a vizet, ráadásul akár 38 fokosra is képes felfűteni. Ez azt jelenti, hogy hideg esténként is tudnak Krisztáék a csillagokat nézve a gőzölgő medencében ücsörögni. Olyan, mintha egy privát wellness szállodában lennének. De idén egyébként sem tudták kiélvezni a vízi élet szépségeit, olyan magas volt a Duna vízállása.
Ha Füge épp nem foglalja el, a fák alatt lévő nyugágy is a kényelmüket szolgálja, ha délután az árnyékban támad kedvük pihenni. Kifejezetten jól jött akkor, amikor odabent még meglehetősen áldatlan állapotok uralkodtak.
„Elkezdtük berakni a kertet, de az ősz lesz a kertészkedés ideje. Addig még szeretnénk befejezni a konyhát és megcsinálni a teraszt. Egy nyaraló nem használható fedett terasz nélkül, sem az erős napsugárzás sem az eső miatt, azzal nem akarunk várni.”
Wein Kriszta munkásságát blogján, Facebook és Instagram oldalán is követhetitek.