2024. június 15.

Programajánló: Nyári séta a Follyban

Régi vágyam volt eljutni a Folly Arborétumba. Annyiszor autóztam már el előtte az évek során, de vagy úton voltunk valahová, vagy ha a környéken nyaraltunk, túl meleg volt hozzá. De pár hete végre sikerült beiktatni a programunkba. Nem is választhattunk volna jobb időpontot, mint ezt a ragyogó napsütéses tavasz végi vasárnapot, amikor a számtalan épp most nyíló virágnak köszönhetően igazán színpompás arcát mutatta a kert.

Kép és szöveg: Szabó Eszter

Nagyon kedvelem az arborétumok, botanikuskertek hangulatát, odavagyok a különleges növényekért, lenyűgöznek a famatuzsálemek. A természetben töltött idő mindig elképesztően feltölt, de az arborétumoknak van valami egészen sajátos atmoszférája, amitől extrán vonzóak a számomra.

A Gödöllői Arbo-parkban az a jó, hogy vadregényes, nem sok épített környezet van benne, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kerthez gyerekkori emlékek fűznek. Sokat jártunk oda az anyukámmal, és a tónál kitalált nekem egy mesét, amit minden látogatásunk alkalmával elmondott. Meggyőződésem volt, hogy valóban ott él a tóban a békakirály! A Füvészkerthez randevúk emlékei kötnek, és pár remek program, az Alcsúti Arborétum a hatalmas méretével, sokféleségével és a kastélyromjával a legnagyobb kedvencem, pedig hóvirágnyíláskor és a most aktuális szentjánosbogár-rajzáskor még nem is voltam ott.

A Follynak elsősorban a fekvése az, ami egészen lenyűgöző. Csodálatos a kilátás a tóra a badacsonyörsi hegyoldalban lévő terület szinte minden pontjáról. A sztorija is egyedülálló, hiszen jelenleg a negyedik generáció vezeti – Magyarországon egyedüliként – a magánkézben lévő családi arborétumot, amelynek történetét jelentősen átszőtte a magyar történelem.

Az alapító egy pécsi orvos, Folly Gyula (1867-1915) aki az 1900-as években kezdett egzotikus fafajtákat ültetni a kezdetben 0,4 hektáros területen, amelyek közül jó pár mai is megtalálható az Öregarborétum részen. A hobbibotanikus nem tervezte meg tudatosan a kertet. Első lépésként nyugat-európai faiskoláktól rendelt kb. 100 féle mediterrán fafajtát. Nem volt tisztában azzal, hogy mekkorára fognak megnőni, ezért helyenként sűrű, máshol ritkás ez a rész. Hogy a telepítés mennyire heroikus vállalkozás volt akkoriban, az is mutatja, hogy a kézzel ásott ültetőgödrökből telepítése során 60 m3 követ termeltek ki, az öntözéshez szükséges vizet pedig szamárháton szállították fel a Balatonból.

Az alapító halála után, a két világháború közötti időszakban a család erőfeszítése kimerült abban, hogy fenntartsa a kis arborétumot, fejlesztésre már nem futotta. Az 1950-ben államosított családi birtok a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került, de pár év múlva az alapító fia, Folly Gyula (1911-1979) közgazdász folytathatta az egzóták telepítését. Az Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítést már az agrármérnök unoka, Folly Gyula (1943-2011) végezte, 1981-ben nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz növényfajtát hozott haza. Ő létesítette a díszfaiskolát, amelynek bevételéből az arborétum fenntartási költségeit biztosította.

A kárpótlási időszak idején az állam közölte, hogy kárpótlási jegyekkel nem vásárolható vissza a család által nem csak megőrzött, de a kommunizmus idején is fejlesztett arborétum, kizárólag készpénzért, mert akkora értéket képvisel. Így nem tehettek mást, mint a családi vagyonból megvették a családi vagyont. 2010 óta folytatja a negyedik generáció – a korábban fogorvosként dolgozó Folly Réka és családja – a több mint egy évszázados családi hagyományt, akik az arborétum fejlesztése mellett a borászatot is felvirágoztatták. A Folly borait számos hazai és nemzetközi elismeréssel és díjat hoztak el a megmérettetéseken, de híresen finomak a szörpjei és a teái is.

Botanikailag elsősorban a cédrus- és ciprusgyűjteménye miatt kivételes a kert. A világ mind a 25 ciprus faja megtalálható itt. Az öt hektárnyi területen 400-féle tűlevelű, valamint 200-féle lombos fa és több ezer évelő növény található.

A legkülönlegesebb fajta a Kaliforniából származó óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), ami az 1905-ös alapítás idején került – az elsők között – Európába. Az eredeti telepítésű öregarborétumi fa magjaiból nevelt két példány mára több tízméteresre nőtt a Follyban. Kétévente termő toboza elérheti a 40-45 cm-es hosszúságot, és a 4-5 kg-os súlyt is. A Follyban nevelt két fa termését magasságuk miatt alpintechnikával szüretelik. Az esemény mindig nyilvános, ilyenkor a látogatók nem csak megnézhetik, de meg is érinthetik a hatalmas tobozokat. (Most pont nem terem sajnos.)

Coulter-fenyő, fotó: Folly arborétum

A 117 éve alapított, mára öthektárosra bővült arborétumban az extra klímájának köszönhetően távoli tájakról származó ritka növények között sétálhatunk, miközben a Badacsony és a Balaton látványában gyönyörködhetünk, ami a toboz alakú kilátóból a legszebb.

Több üldögélős helyszínt is kialakítottak, árnyékos függőhintákkal, Széll Bálint Wind and Beer székeivel, hogy tökéletesen kiélvezhessük a panorámát.

Az egész évben nyitva tartó kert önmagában is jó program, gyerekeseknek szuper játszótérrel, de érdemes csekkolni a honlapjukat, hogy a vezetett séták mellett épp milyen aktuális rendezvényt csíphetünk el. Aki pedig – ahogy mi is – megéhezik a séta végén, szintén szuper kilátás mellett élvezheti a Folly konyhának finomságait.

Hasonló bejegyzések

Kövess az Instagramon is
@dittakrivarics