Csináld magad: csepegtető öntözőrendszer
Régóta ígértem a bejegyzést, de ehhez rá kellett vennem Férjet, hogy írja meg, mivel ő csinálta, nekem lövésem sincs, hogy készült 😀 Fogadjátok szeretettel az ő írását:
A csepegtető öntözőrendszer legnagyobb erénye a vízfelhasználás gazdaságosságán túl a kényelem. Ez még inkább érezhető nagyobb (konyha)kertek esetén. A legfontosabb a rendszerünk kiépítésénél a gondos tervezés és előkészítés. Érdemes pár videót megtekinteni a YouTube-n. Szívműtét elvégzésén kívül szinte mindenre van oktatóvideó, de a legtöbbet kivitelezés közben tanul meg az ember.
Szerencsés, ha van egy magas vízhozamú kerti csapunk. Ehhez egy sima 3/4 colos locsolócsővel csatlakoztattam a rendszert, aminek a fő alapanyaga a 3/4 col-os KPE cső (25 mm átmérő). Ivóvíz szállítására alkalmas csövet használtam, ez egy picit drágább, de nem feltétlen szükség, jó a másik is, de a Ditta ragaszkodott hozzá. Ez méterre vásárolható kertészetekben, barkácsmultikban, gazdaboltban, webshopokban, stb…
Célszerű, de nem kötelező a rendszer elejére egy vízszűrőt beépíteni, ami kivehető betéttel rendelkezik és tisztítható. Ásott, fúrt kutak vizét, valamint esővizet használva erősen ajánlott, ha nem szeretnénk, hogy a rendszerünk eltömítődjön.
A KPE cső egy részét a földbe ástam (esztétikum, kényelmes használat), egy ásónyi szélességű, 15-20 cm mély árokba. Nálunk különálló, elkerített ágyások vannak, ezért mindegyiknél egy kiállást készítettem a gerincvezetékről.
A leágazásoknál T idomokat használtam, ezekkel könnyen és különösebb szaktudás nélkül csatlakoztathatjuk az egyes csőszakaszokat. Tényleg egyszerű a használatuk:
Ezen kívül szükségem volt könyök idomokra is a felálláshoz, valamint az onnét történő vízszintes elvezetéshez:
A harmadik típusú idom az maga a végelzáró dugó, más néven végdugó. Ezek zárják le az egyes ágyásokban a csöveket. Ezek az idomok mind 25 mm-es, azaz 3/4 col-os méretűek. A vásárlás során erre ügyeljünk, mert többféle méret létezik.
A csövek vágásához KPE csővágó ollót célszerű használni, barkácsmultikban, mindenfelé kapható
Az idomokkal való csatlakozásokat erősen húzzuk meg (kézzel) és szakaszonként ellenőrizzük a rendszer tömítését, nem csöpög-e a víz a csatlakozásoknál – azaz ilyenkor rá kell csatlakozni a csapra/vízforrásra, megnyitni és megnézni van-e szivárgás. Ha szivárog, akkor elzárjuk a csapot, szétszedjük és újra összerakjuk, majd ismét ellenőrizzük és így tovább.* A hiba általában a tokgyűrű nem megfelelő meghúzásából adódik, ritkábban a tokban lévő tömítőgyűrű begyűrődéséből. Ne felejtsük el a szabadon álló csővégeket ledugózni, mielőtt megnyitjuk a csapot 🙂
*Ha messze van a csap, akkor ez pár km-es sétát jelent, úgyhogy lehet érdemes valakit egy hokedlin odaültetni és akkor csak kiabálni kell a „nyisd ki” „zárd el” vezényszavakat. Közben manikűrözhetünk, olvasgathatunk, vagy bármilyen nagyjából egy helyben végezhető munkát csinálhatunk. – A szerk (Ditta).
Rendelés: fontos, hogy az idomok mennyiségét pontosan számoljuk ki. Én véletlenül 12 db helyett 32 T-idomot rendeltem, amit végül visszaküldtem, de inkább számoljuk át többször, hogy ne legyen plusz kör meg macera. Az se jobb, ha kevesebb van valamiből, sőt…
A másik és lényegi része a rendszerünknek a KPE csőből kiinduló csepegtető szalagok.
Ezek számát-hosszát az ágyásokban lévő sorok és az ágyás hossza határozza meg. Nálunk vegyes a sortávolság, van ahol 15-20 cm, van ahol 30. Mi az Aquatrack csepegtető szalagot választottuk (200 m egy guriga), de több gyártó is van.
A szalagokat egy ún. indító segítségével lehet a KPE csövekhez csatlakoztatni. Ehhez egy 15 mm-es lyukat kell fúrni a KPE csőbe:
Ez így leírva egyszerűnek hangzik, de sajnos nem az. Kezdésnek gyakoroljunk pár fúrást egy csődarabon, ne élesben kezdjünk hozzá! És 15 mm-es fúrószárat sem egyszerű találni, én csak szettben találtam az OBI-ban.
A legtöbb esetben ennél az idomnál van egy kis szivárgás, legalábbis nekem nem sikerült teljesen csepegésmentesen feltenni őket. Ahol túlzott szivárgás volt, azokat javítottam. Vigyázni kell, hogy ne fúrjunk túl nagy lyukat a KPE csőbe, mert ha emiatt van a szivárgás, akkor az egész csőszakaszt cserélhetjük…
Az indítóból lehet kapcsi kis csaposat is, amivel lekapcsolhatunk a rendszerről 1-1- részt. A csepegtető szalagok végére is gyártanak spéci lezáró elemet, de ezt lehet egyszerűbben is: kötünk rá egy csomót vagy van a felhajtogatós-leszorítós módszer, az benne van valamelyik videóban.
A szalagokat rögzíteni kell a végén, ha hosszú akkor középen is lehet. Horganyzott drótot használtam, levágtam, U alakban hajlítottam, 12-15 cm-es U megfelelő. Robusztus, de kézzel még hajlítható vastagságú drótot érdemes beszerezni, ezt sarokcsiszolóval tudjuk méretre vágni.
Néhány youtube videó, amiket a kialakítás előtt megnéztem:
Mi az egyik öntözőrendszeres webshopból rendeltünk mindent, de sok helyen be lehet szeretni az anyagokat.
Ditta kiegészítése:
Bár az én drága Férjem azzal kezdi, hogy a gondos tervezés a legfontosabb, erről nem írt semmit 😀
- Szóval, vegyünk elő egy kockás papírt, ceruzát, vonalzót, radírt és egy mérőszalagot. Rajzoljuk fel annak a résznek az alaprajzát, ahova az öntözőrendszert szeretnénk. Mindegy mekkorába rajzoljuk, csak méretarányos legyen. Minél nagyobb a méretarány, annál kényelmesebb bele rajzolni. Az 1:50 ideális (ami a valóságban 50 cm, az a rajzon 1 cm). 1:100 már igencsak aprócska rajz lesz, nehéz lesz benne részletesebben rajzolni, ezt csak akkor ajánlom, ha nagyon nagy kert és nem szeretnénk egy lepedőnyi rajzot. De mondhatjuk azt is, hogy egy kocka 20 cm és akkor nem kell centizni, csak a kockákat számolni. Mérjünk, rajzoljuk be az ágyásokat.
- Döntsük el hol fog futni a gerincvezetékünk, rajzoljuk be.
- Minden idomnak adjunk egy színt, ezt írjuk fel a lap szélére, pl kék = T idom, piros = könyök, stb…. Az elágazásoknál a csomópontokat elegendő az adott színre színezni, így a végén könnyen össze lehet számolni miből mennyi kell.
- Ha készen vagyunk, a rajz alapján gyorsan ki tudjuk számolni hány méter KPE cső kell, melyik idomból hány darab. Javaslom, hogy mindenből legyen 1-2 plusz, de az indítókból és a csepegtető szalagból lehet több is, mert ezek fogyóeszközök.
Bármikor kialakíthatjuk az öntöző rendszert, persze a legjobb kora tavasszal vagy késő ősszel, amikor kevesebb növény van a konyhakertben, így könnyebb dolgozni.
Jó munkát kívánunk mindenkinek! 🙂
*****
Nézz szét az Online Konyhakert kurzusok között!
>> Kezdd az ingyenes Bevezetés a vegyszermentes konyhakertbe minikurzussal
>> Ha pedig érdekel bővebben a téma, itt találod „Az ásás- és vegyszermentes konyhakert alapjai” kurzust.
Ne feledd! Ma február 29.-én utoljára SZEZONNYITÓ KEDVEZMÉNYEK!
-20 % A KONYHAKERT KURZUSOKRA!
5 érv, amiért a bútorfestést érdemes kihasználni a lakberendezésben
Így készül Wein Kriszta nyaralója!
A Dunakanyar legizgalmasabb nyaralója