2016. május 26.

Házprojekt: padló rétegrend és csiszolt beton I. rész

Ez a téma sokatokat érdekel, mert még el se kezdtük csinálni a betonozást, már ezer kérdést kaptam. És most, e sorok írása közben is még csak az előkészítésnél tartunk. Szóval leírom, az eddigieket aztán majd később írok egy újabb posztot a tapasztalatokról és a fejleményekről, ami remélem összességében pozitív lesz 🙂

Az alap felállás az, hogy vályog házunk van és kétféle burkolatunk lesz, a kettő teljesen más rétegrenddel, most csak a hidegburkolatos részről lesz szó, a hajópadlóról majd külön. Eleinte sehova nem akartam betont a házba, féltem, hogy ha alulról lezárjuk, akkor a nedvesség utat talál magának a falban, bár a háznak az égvilágon semmi baja nem volt ilyen téren. Aztán beláttam, hogy a vizes helyiségekbe nem mehet hajópadló, vagyis nem akartam bevállalni, ugyanígy az előszobában se. Ezeken a részeket eleve hidegburkolat volt, a jó öreg mozaiklapok.

A rétegrend: mivel itt a habarcsba ágyazott cementlap alatt csak a sima föld volt, első körben ki kellett ásni egy csomó földet, úgy 30 cm-nyit, hogy legyen hely az új rétegrendnek. A földre 15 cm kavics került, alaposan ledöngölve (ide, a föld-kavics vonalához jön a csatorna), majd erre jött 5 cm vasalt szerelőbeton, ami kapott egy réteg bitumenes vízszigetelést. Ezt már jó rég leraktuk, ha bármi probléma adódott volna, azt már láttuk volna. A falak másfél méteres kőalapon állnak és az alap-fal között mindenhol van régi bitumenes vízszigetelés. A lényeg az, hogy a falak alatti vízszintes vízszigetelést össze kellett kötni a padlóéval, így lesz a ház alulról teljesen vízszigetelve. Csináltunk egy metszetet, hogy jobban érthető legyen:

És itt van kinagyítva a csomópont:

A betonra jöttek a gépészeti csövek: villany, víz, fűtés. A padlófűtés kialakításának más a módja! Ide simán a radiátorokhoz oda-vissza futó csövek kerülnek. Ezek közé és rá jön a lépésálló hőszigetelés, amit érdemes két rétegben letenni. ennek mérete változó, 5-10 cm között van általában. Nálunk 6 cm-nek volt hely, így első rétegben egy 4 cm-eset tettünk le. Itt a lyukakat perlites betonnal vagy mivel (ez is hőszigetel, de gyengébb, mint az EPS) egyengette ki a kőműves, hogy a következő réteg viszonylag sima felületre jöjjön. A második, 2 cm-es rétegnél már nem kellett annyit vagdosni, mint az elsőnél, csak pár helyen, ahol a csövek egymás felett futottak. A két réteget elcsúsztatva kell egymásra tenni, így a táblák közötti rések fedésben vannak és nem keletkezik hőhíd. Megjegyzem ez nagyon szép tankönyvien hangzik, csak a valóságban nem valósítható meg maradéktalanul, hiszen összevissza vagdostuk az alsó táblát a csövek miatt, de azért törekedjünk rá, amennyire lehet.

A hőszigetelésre jöhet a fólia, technológiai fóliának hívják, de gyakorlatilag a festésnél használt sima lépésálló takarófóliáról van szó. Itt volt egy vitám a kőművesünkkel, nem akarom megkérdőjelezni a szakértelmét, öreg szaki, sok tapasztalattal, én meg egy zöldfülű aki még sose építkezett, de azért vannak neki sufnituning megoldásai, sok mindenre mondtam nemet eddig is 🙂 Szóval ő állította, hogy nem kell a fólia, ha lefolyik a beton a hőszigetelés közé, akkor jobban megköt egybe. Ez így logikusnak is hangzott, de én is utána olvastam meg gondoltam, nem poénból mondogatja mindenki a fóliát. Azt szűrtem, le, hogy nem jó ha a beton lefolyik a hőszigetelésbe, mert a cementes lé szintén hőhidat képez és rontja a hőszigetelés minőségét.

Ez az egész amúgy olyan, hogy az ember olvas mindenfélét, mondanak neki mindenfélét, még a hozzáértők is mást és mondanak, aztán ne rontsd el… Kell hozzá egy nagy adag józan paraszti ész meg némi fizikai ismeret, bár bevallom ez utóbbi nekem nem sok van, köszönhetően az olasz kéttannyelvű giminek, ahol a fizikát olaszul tanultam. Gondolhatjátok, hogy egy humán beállítottságú embert ez mennyire érdekelt és mennyit értett belőle 🙂

Hát itt tartunk most, fólia leterítve, rá a betonháló és épp a dilatációs szalagot teszik a fal mellé. Néhány szó dilatációról: A beton térfogata hő hatására változik, tágul és összehúzódik és innentől marha logikus, hogy ehhez hely kell. Ha nincs mozgási tere, repedni fog. Kültéren illetve nagyobb felületű beton esetén érdemes 1 cm-es dilatációs hézagot hagyni, beltéren, ahol kisebb a hőingadozás elegendő fél centi is. A falakmentén ú.n. dilatációs szalagot kell rakni, ez amolyan polifoamszerű anyag, ami rugalmasságából eredően kitölti a hézagot, és enged némi mozgásteret is a betonnak. Úgy tegyük fel, hogy egy picit belógjon a hőszigetelés szintje alá, a teteje pedig érjen a beton fölé. Alap hiba szokott lenni, ha burkolat is kerül a betonra, hogy a szalagot levágják a betonnál, pedig ennek a burkolat vonaláig fel kell érni. Végül is logikus, ha a burkolatot ráragasztjuk a betonra, akkor az vele együtt mozog, a beton tágul, annak van helye, de ha a burkolatot koppra kinyomjuk a falig, nincs ott szalag, akkor feszülni fog és szépen elreped.

Ezen kívül minden ajtónál kell egy dilatációs rést hagyni, a lényeg, hogy a beton négyzetes táblákra legyen felosztva, ne nagyon legyenek benne szögek. Itt arra érdemes figyelni, hogy ez a rés az ajtó lapja alá kerüljön, hogy eltakarja. Ez inkább esztétikai szempont. Még egy alap hiba, hogy ha burkolunk, ennek a dilatációja nem ugyanoda esik, ahol alatta a betoné van. Ez is repedést eredményezhet. A dilatációs résekhez lehet kapni ezerféle profilt, de kitölthetjük valami rugalmas, szilikonszerű anyaggal is, én valószínűleg emellett fogok dönteni. A résnek akkor van értelme, ha a beton teljes keresztmetszetén végigmegy, magyarul mintha két teljesen különálló betontábla lenne. Ugyanígy a vas betonháló se érjen össze ezeken a részeken. Mintha a betontáblák különálló kis legókockák lennének. Gyakori hiba, hogy megcsinálják a rést, aztán ráhúznak még egy réteget, ami annak rendje és módja szerint el is fog repedni. Ezt a hornyot utólag is bele szokták vágni, erről majd a kivitelezés résznél tudósítok, hogy fogjuk csinálni, mert ma ezen brainsrotmingoltunk. Én ragaszkodtam valamihez, ami a kőműves szerint hülyeség, de nem engedtem belőle 🙂

Az aljzatbeton általában 5-7 cm, 5-nél kevesebb ne legyen, mert túl vékony és szintén repedni fog.

Néhány szó a beton kötéséről, száradásáról: több fogalom van, ami eléggé összekeveredik. A beton kb fél-egy nap alatt megköt, azaz folyékony halmazállapotúból szilárddá válik. Ez a cement fajtájától függ. Ilyenkor már nem hagy nyomot, ha rálépünk. Ha már szilárd, onnantól beszélünk szilárdulásról, ez az a bizonyos 28 nap, amit sok helyen olvashatunk és sokszor tévesen írják, hogy 28 napig köt. Amúgy a 2-3 napos beton már eléri a 80-90%-os szilárdságot aztán még hónapokig, évekig szilárdul, de a 28 napnál tekintik véglegesnek. Aztán ott van a száradás, mert ez meg egy harmadik dolog 🙂 Ez is kérdés volt, hiszen ha ez lesz a végső burkolat, akkor azt impregnálni kell, hogy megszűnjön a porózussága és ellenálljon a szennyeződéseknek, könnyen lehessen takarítani. Erre több helyen is azt a választ kaptam, hogy centinként egy hetet kell erre számolni. Ez nem túl jó hír 🙂

Nagy kérdés volt nekem és sehol nem találtam egyértelmű leírást, hogy létrával, állvánnyal mikor lehet rámenni, hisz az ember folytatná a munkálatokat. Kőművesünk állítja, hogy 2-3 nap után simán, van ahol 10 napot írtak… Én maradok valahogy egy hétnél szerintem, biztos, ami biztos.

A beton minősége és kivitelezése: ez különösen kritikus, ha a betont szeretnénk burkolatnak hagyni. Lehet választani kész beton és házilag készített között. Erről most nem írok, sok cikk van előnyökről és hátrányokról, guglizzatok rá. A körbekérdezősködésem kapcsán arra jutottam, hogy nem ezen múlik a dolog, persze a kész beton minősége egyenletesebb, de semmi nem garantálja, hogy a kivitelező cég minőségi munkát végez, több rossz tapasztalatot hallottam és házi kivitelezésre is volt pozitív példa. Persze a kettőt lehet mixelni, kész betonnal házilag kivitelezni.

A beton alapból 3 elemből áll: cement, kavics/sóder és víz. Minél több benne a cement annál keményebb lesz és annál kevésbé lesz porózus.

A sódernél arra kell figyelni, hogy osztályozott kavics legyen, azaz meg van határozva hogy max mekkora kavicsok lehetnek benne: van 0-4, 0-8, 0-16, stb. A 0-4-esben max 4 mm-es szemcsék vannak és így tovább. Én ebből szerettem volna, hogy minél homogénebb legyen a felület, de kőművesünk nagyon erősködött, hogy legyen 0-8, mert az apró könnyebben reped. Én ebben nem látok összefüggést, ha valaki hozzáértő meg tudja mondani, hogy tényleg így van-e, megköszönöm, mert még hoznak és akkor 0-4-eset kérek 🙂 A sima sóder, ami nem osztályozott sokkal agyagosabb és több benne a szennyeződés is, nem jó betonhoz.

A cementnél mindenki azt mondta, hogy csak arra figyeljek, hogy ne legyen szlovák cement, mert az sz@rt se ér, hazai legyen és a váci a legjobb. Cement színekben is van különbség, én a sötétebb fajtát kértem, mert sötétebb betont szeretnék. Mindenféle kódok vannak még a zsákokra írva, arra kell még figyelni, hogy CEM II vagy CEM III legyen, ne kérdezzétek mit jelent, a CEM I nagyon jó minőség de könnyen reped, a CEM IV és V pedig nem elég jó minőség.

Aztán vannak a C20/25 és hasonló számok, amik a beton minőségét jelentik, minél magasabb a szám, annál több benne a cement és annál keményebb lesz. Ha valami hülyeséget írok le, akkor szóljatok nyugodtan és javítom 🙂 Nálunk kb C20-as lesz.

Léteznek különféle adalékok is, de ezek nagy része csak ellenőrzött körülmények között használhatóak, házi gyártásnál nem.

Még mindig nem értünk a végére, miután készen van a beton nagyon fontos, hogy nedvesen tartsuk! Locsolni kell (nem elárasztani) különben a cementszemcsék kristályosodásához nem jut elég víz,és nem kötnek egymáshoz, a beton szilárdsága pedig rossz lesz. Nem jó módszer, hogy hígra készítjük a betont, mert így távolra kerülnek egymásról a szemcsék és nem kapcsolódnak össze, alacsony lesz a szilárdsága
Arról megint összevissza írtak, hogy hány napig kell nedvesen tartani, de úgy értelmeztem, hogy minél tovább, annál keményebb lesz. 3 naptól 3 hétig mondtak mindent, bár nagyon sok függ a körülményektől, pl mennyire van meleg. Szintén ez befolyásolja, hogy napi hányszor kell nedvesíteni, nagy melegben nyilván gyorsabban kiszárad. Vannak trükkök a nedvesen tartásra, például le lehet rá teríteni fóliát, lefogja a párát. Ezzel szerintem annyi a macera, hogy fel kell szedni és visszatenni ha újra vizezünk, bár így nyilván ritkábban kell. A másik módszer, hogy rongyokat terítünk le és azt tartjuk nedvesen. Gondolom jó lehet régi ágynemű, törölköző is, de nagy felület esetén lehet, hogy a szomszédtól is kell kölcsön kérnünk. Juta és terfil is jó, ez utóbbi olyan, mint a geotextil. Fogalmam sincs meddig fogjuk nedvesen tartani, kőművesünk 3 napot mondott, de annál biztosan tovább, most 1 hét-10 napot gondolok.

Fontos a végén megemlítenem, hogy szerintem olyan beton nem létezik, ami előbb-utóbb nem reped meg valahol, szóval ha valakit ez zavar, akkor más módot keressen a kivitelezésre. Amúgy lehet kapni különféle hézagkitöltőket.

Hát ennyi volna 🙂 Azt hiszem lesz még egy rész a kivitelezésről és egy harmadik a csiszolás-felületkezelésről, ha oda jutunk, de ezek szerint erre 7 hetet kell várnunk.

Ebben az összefoglalóban több hét kutatómunkám van és köszönet mindenkinek, aki megosztotta velem a tapasztalatait!

Ha valamit elszúrtunk, lécci ne írjátok le, nem akarom tudni 🙂

*****

A lakberendezés alapja a FUNKCIÓ!

Teljesen mindegy, hogy van egy szép kanapénk, ha rossz a szoba elrendezése, vagy lehet szép burkolatunk a WC-ben, azonnal tönkre vágja a műanyag felmosóvödör a sarokban. Kerülhet rossz helyre kapcsoló, lámpa, lehet kevés tárolónk, választhatunk rossz burkolatokat, színeket.

Rengeteg olyan ALAP dolog van, aminél, ha rosszul döntünk, azon nem fogunk tudni később változtatni!

Nem fogjuk újra átrakni a falakat, vagy szétverni a vadiúj burkolatot, és az új konyhát sem bombázzuk szét, mert rossz helyre kerültek a kiállások.

Ha van egy alap TUDÁSUNK, akkor a HIBÁK ELKERÜLHETŐEK!

Minden megtanítok a LAKBERENDEZÉS ALAPJAI online tanfolyamon, ami ehhez szükséges. Rizsa nélkül, egyszerűen és érthetően!

A tananyagok állandó jelleggel, mindenféle korlátozás nélkül, bárhonnan, bármikor elérhetőek az online felületen. A tanfolyamokhoz tartozik egy szuper hangulatú zárt FB csoport, ahol bármikor kérdezhetsz, ha elakadsz, vagy kétségeid vannak, megerősítésre lenne szükséged.