2017. május 29.

Házprojekt: a szobanövénygyilkos megpróbál jó útra térni

Pár napja posztoltam a Facebookon, hogy vettünk jó pár szobanövényt, mert kevés volt. Részben azért, mert nem volt sok helyünk a korábbi lakásokban, részben pedig azért, mert szegények folyton elhaláloztak. Meg is állapítottam, hogy szerintem gyereket nevelni sokkal egyszerűbb feladat, mint egyes növényeket életben maradásra bírni.

De most az új házban van sok hely, és bizony hiányoznak a növények, ezért összeírtam, hogy hova szeretnék zöldet tenni és a listával elindultunk beszerző körútra, de a pénteki dugó miatt jól elcsúsztunk időben, így kb gyorsan bedobáltam a kosárba 10 szimpatikus növénykét.

A hétvégét azzal töltöttem, hogy – a kertészetben javasoltak szerint –  átültettem őket és akkor már a régieket is. A neheze ezután jött, hogy megtaláljam a helyüket. Mivel eltökélt szándékom őket életben tartani, ezért az első lépés volt, hogy mindegyiket a számára legalkalmasabb helyre tegyem. Ez magával vonta, hogy a korábbi listámat, hova szeretnék zöldeket tenni, dobhattam a kukába, mivel sikerült olyan növényeket választanom, amelyek a világos, napos helyeket kedvelik, a listán pedig sok félárnyékos, árnyékos is szerepelt. A végeredmény így kb az lett, hogy mindenhova tettem őket, csak oda nem, ahova eredetileg akartam.

De már van újabb listám, megkerestem a szóba jöhető fajtákat, úgyhogy lesz még 1-2 körünk. Ha már a listáknál tartunk. Mivel a kertészetben kizárólag latinul szerepel a növények neve a cetlin, plusz az átültetés során másik cserépbe kerültek, ezért fogalmam se volt mi micsoda, így egy papírra ragasztottam a vonalkódot, amin a nevek is szerepelnek, aztán mindet kigugliztam és szépen odaírtam a magyar nevüket és az igényeiket, és ugyanezt megtettem a már meglévő növényekkel is. Ezt aztán megpróbáltam összefésülni a hova kéne zöldet tenni listámmal. Na ez 1-2 darabot leszámítva nem ment. Úgyhogy megpróbáltam elengedni a dolgokat, teljesen új szemmel nézni mindent és hagytam, hogy a növénykék elárulják nekem hol éreznék jól magukat. Remélhetőleg mindenki oda került, ahova akart, attól függetlenül, hogy én mit akartam. És remélem ezért kurva hálásak lesznek és életben maradnak.

Bonyolította még a helyzetet, hogy ki melyik kaspóba kerüljön, hol melyik néz ki jól, de persze pont az pont ott  pont nem fért bele. De a végére összehoztam ezt is.

Drukkoljatok, hogy életben maradjanak! 🙂

 

Hasonló bejegyzések

Iratkozz fel hozzám és mutatok egy tucat trükköt, amivel igazi otthonná teheted a lakásodat!

Hozzászólások

  1. Az anyósnyelv ( a tükör előtt) bármit kibír, csak a túlöntözést nem bírja. Ritkán locsold, mert kirohad. A páfrány pedig szerintem a párás helyeket szereti, pl. fürdő, árnyékban is elvan. A könyvek fölött viszont nem tudsz párásítani… Nálunk mindig tönkrement, mert nagyon száraz a lakás levegője. Sok sikert!

Kövess az Instagramon is
@dittakrivarics